A Kör egy rendkívül nehezen teljesítő terepfutó kihívás. Teljesítése nincs időponthoz kötve, az év bármely napján neki lehet vágni egyéniben, illetve párban. A futóknak egy kb. 150 km (a kezdetekben 152 km) hosszú útvonalat kell teljesíteniük a Börzsönyben, amely 7100 méter pozitív szintemelkedést tartalmaz. A teljesítésre 30 órájuk van, a teljesítést a szervezők által biztosított nyomkövetővel kell igazolni.

A Kört két hazai terepfutó, Csányi „Csanya” László és Erdei András álmodta meg. Nem versenyt akartak létrehozni, hanem egy nehezen teljesíthető kihívást. Ilyen – úgynevezett – instant verseny már volt a világon több helyen, azóta hazánkban is lett pár, de Magyarországon ez volt az első ilyen jellegű kísérlet. A Kör helyszíne rövid mérlegelés után a Börzsöny lett, annak domborzatából fakadó nehézségei, valamint településektől távoli elhelyezkedése miatt. Az útvonal 2013 szeptemberére állt össze, és még annak az évnek az őszén megjelentek az első próbálkozók.

A legfontosabb nehézség természetesen a számadatokban rejlik. A nagyjából 150 km 7100 méter szintemelkedéssel 30 óra alatt kevés futónak jelenthet reális célt. A sikeres teljesítők mindegyike jó pár év futáson, 100 km-es teljesítések tucatján van túl. Bírni kell a monotóniát, az egyedüllétet, az időjárási viszontagságokat, esetenként a hosszú éjszakát. Gyakran rögtönözni kell, például egy eltévedés esetén.

A nehézségeket jól mutatja, hogy kicsivel több, mint három év alatt 34 próbálkozásból 16 volt csupán sikeres, a páros teljesítéseket és a többszörös teljesítőket figyelembe véve is csupán 13 ember mondhatja el magáról, hogy rendelkezik sikeres Kör-teljesítéssel.

A sikeres teljesítéshez elengedhetetlen a börzsönyi útvonalak haladó szintű ismerete. Az útvonal ugyan térképen elérhető, de a Börzsöny vadregényességéből fakadóan még gyakorlott futó is több helyen el tudja veszíteni a helyenként hiányos turistajelzéseket, jelentős időt veszítve ezzel. Azok a futók, akik biztosra akarnak menni, a teljesítés előtt pályabejárást tartanak.

Az útvonalkövetésen túl a másik nagy nehézség a Börzsöny vulkanikus jellegéből fakad. Több helyen is 5-600 méternyi szintemelkedést, illetve ereszkedést kell leküzdeni, gyakran rendkívül meredek, sziklás szakaszokkal megspékelve. A völgyekben bővizű patakok, gyakran nagy sár nehezítik a haladást. A terepből fakadó nehézségek eloszlása sem egyenletes a teljes távon. A Kör legnehezebb szakaszai, a Magas-Börzsöny embert próbáló terepei 40 és 85, illetve 105 és 140 km között kiemelt nehézséget jelentenek. A legjobb futók is jóval lassabban haladnak a Körön, mint egyéb hazai tájegységeken.

További nehézség a kellő mennyiségű víz beszerzése útközben. Féltávig több helyen is van forrás, közkút, viszont féltáv után csak bizonytalan vízhozamú források, illetve az útvonaltól távolabb fekvő források vannak. Mindenhol jól meg kell gondolnia a futónak, hogy mennyi vízzel menjen tovább.

Segítő nélküli teljesítés esetén viszonylag nagy súlyt is cipelnie kell a futónak. Ez egyéni igények szerint változik, de azért átlagosan 5–6 kg-ra lehet számítani a rajtban.

Mivel a próbázási szándékot 10 napra előre be kell jelenteni, sokszor további nehézséget jelentenek az előre ki nem számítható időjárási körülmények, amit nehezít a Magas-Börzsöny mikroklímája. Sajnos a legjobban felkészült induló esélyeit is nagyban rontja egy hirtelen beköszönő csapadékos időszak, viharos szél, leereszkedő köd, vagy a gerinceket betakaró felhő. Mindezekből fakadóan kifejezetten baleset-, sőt akár életveszélyes helyzetek is kialakulhatnak, ezért is csak sokéves tereprutinnal érdemes elindulni. A felsorolt időjárási helyzetek mindegyikére volt már példa, az indulást ennek megfelelően kell mérlegelni.

Forrás: Vikipédia