Tényleg kisebb a kockázat a dohányzás forradalmasításával?

A FÜSTMENTES DOHÁNYTERMÉKEKET NEM A LESZOKNI VÁGYÓK VESZIK, HANEM A FIATALOK!

A hazai dohányboltokban idén májustól árulnak égésmentes dohánytermékeket és a fogyasztásukat lehetővé tévő készülékeket, amelyek nem nikotintartalmú folyadékkal működnek, mint az e-cigaretták, hanem valódi dohánnyal. A magyar trafikok kínálata a Marlborót jegyző Philip Morris International (PMI) által gyártott, iQOS márkanéven forgalmazott készülékek két verziójára korlátozódik. Ennek a terméknek a forgalmazását idén áprilisban engedélyezte az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság, az FDA.

A „Heat not burn”, vagyis a dohány égetése helyett annak hevítésén alapuló technológiával működő készüléket egyébként több dohánygyár, köztük a British American Tobacco is forgalmaz (utóbbi glo™ márkanéven). 

A gyártól elvben a megrögzött vagy leszokni képtelen dohányosokat célozzák az új termékekkel. A hevítéses technológia lényege, hogy a készülékekbe helyezhető, hagyományos cigarettára emlékeztető, bár attól lényegesen kisebb méretű, dohánnyal tömött rudacskák elszívásakor nem képződik füst, hanem a nikotintartalmú folyadékok elpárologtatásán alapuló e-cigikhez hasonló pára keletkezik. Jelentős különbség, hogy míg az e-cigaretták esetében nikotintartalmú, vagy épp nikotint egyáltalán nem is tartalmazó, sok esetben kérdéses összetételű folyadékot vaporizálnak a készülékek, az iQOS és társai segítségével valódi dohánylevelekből készített, hagyományos papírba tekert cigarettát lehet elszívni.

A gyakorlatban annyi történik, hogy a készülékbe helyezett, a cigarettánál kisebb, míg egy csikknél nagyobb dohányrudacskákban lévő dohányt a készülék épp csak szívhatóra hevíti. A dohányzás klasszikus formája közben keletkező, nagyjából 700-800 Celsius-fokos hőmérséklet helyett legfeljebb 350-400 fokra. Ez már elég ahhoz, hogy a dohányból nikotinpára szabaduljon fel. Az így keletkező gőz a folyadékot párologtató e-cigaretták párájánál testesebb és füstszerűbb ugyan, mégsem füst. 

Az ágazati elemzések szerint az alternatív dohánytermékek forgalma a következő 5-10 évben megelőzi majd a hagyományos dohánytermékek forgalmát.

A kardiovaszkuláris betegségek és a dohányzás összefüggéseit kutató Glantz szerint éppen ezért egyelőre lehetetlen megítélni, hogy a kétféle dohánytermék egyforma vagy különböző mértékben káros-e, mint ahogy az sem világos, hogy utóbbi esetben melyikük a károsabb. A legvalószínűbbnek Glantz szerint az tűnik, hogy a dohányzással összefüggésbe hozható különféle betegségek kockázatát más és más mértékben növelik.  

Forrás: quit