Miért gond az, hogy a Dunában kevés a hordalék? Miért, kevés benne a hordalék? Mihez képest? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ idén novemberben, amikor az Európai Unió DanubeSediment (Dunai Hordalék) pályázata lezárul és elkészül két fő dokumentum. Azonban az érdeklődők 2019. szeptember 19-én a Műegyetem központi épületében betekintést nyerhettek abba, hol is tart a pályázat. A workshopon a Dunai Szigetek blog is jelen volt.

A közel három tucatnyi résztvevő között jelen voltak a hazai vízügyi szervezetek képviselői, műegyetemi tanárok, a WWF képviselői és mindazok, akik a Dunával foglalkoznak.

A Danube Sediments projekt egyik legnagyobb erőssége, hogy adatgyűjtés címén összeszedték a Dunáról, valamint a mellékfolyók dunai torkolatához legközelebb eső mérőállomások összes hordalékadatát a mérések kezdetéig visszamenőleg

Talán a legérdekesebb adat itt hangzott el; évi kb. 20 millió tonna lebegtetett hordalék éri el a Fekete-tengert, amely a korábbi 60 millió tonnás adathoz képest 60%-os visszaesés. Ez az üledékhiány meg is látszik a deltán, ahol a tengerszint-emelkedéssel  tetézve jelentős parterózió zajlik napjainkban.  De hová tűnik az a körülbelül 40 millió tonna hordalék, amely nem jut el a torkolatig? 

Hordalék jellemzően két helyen halmozódik fel: a vízerűművek feletti tározókban, ill. a hullámtéren, ahová az árvizek rakják le. Ezen kívül néhány helyen a mederben is előfordulhat felhalmozódás, itt zátonyok képződhetnek. Mindhárom felhalmozódás komoly problémák forrása lehet, no nem a természetre, hanem az emberi létesítményekre és a gazdaságra. A tározók feltöltődése kapacitás csökkenéssel jár az energiatermelésben, a hullámtér feltöltődése alaposan megnehezíti és megdrágítja az árvízi védekezést, hiszen egyre magasabban tetőző árvizeket okozhat. A zátonyképződés pedig a hajózást akadályozza. A hordalékhiány önmagában pedig a part állékonyságát ronthatja, partomlást, -elmosódást és -csuszamlást okozva. Mindezek egyben meg is indokolják miért is fontos, hogy ismerjük a Duna hordalékviszonyait. 

2019. novemberben lesz a projekt záróeseménye, ugyancsak a Műszaki Egyetemen. Várhatóan ekkor jelenik meg a két fődokumentum az adatok elemzésével és a lehetséges beavatkozások áttekintésével. De aki nem várna addig; a Műszaki Egyetemen szeptember 27-én, a Kutatók Éjszakáján ismerkedhet meg a Dunával és az ő hordalékával, a mesterséges intelligencia szerepével és a számítógépes szimulációs eljárásokkal.

Részletek a https://dunaiszigetek.blogspot.com -ből.