Pályán a SMOG-P és az ATL-1.

Pénteken reggel elindult Új-Zélandról a Rocket Lab amerikai cég magánrakétája, amelynek fedélzetén ott volt két magyar fejlesztésű miniműhold is.

A SMOG-P és az ATL-1 380 kilométeres magasságú pályán fog keringeni.

A Budapesti Műszaki Egyetemen fejlesztett SMOG-P 5x5x5 centiméteres élhosszúságú kocka. Feladata az űrbe kijutó elektroszmog vizsgálata lesz.

Az ATL-1 fejlesztésében részt vett a BME csapata, de a berendezés magáncélú, egy speciális szigetelőanyagot tesztel az űrben.

Az első magyar zsebműhold a Masat-1 volt, amelyet ugyancsak a BME diákjai és oktatói építettek. A Masat-1-et 2012-ben állították pályára, ezt követően 1062 napon át működött.

A SMOG-P után 2020-ra tervezik utóda, a SMOG-1 fellövését, amely szintén elektroszmog-kutatást fog végezni.

Az oktatásorientált kis műholdak (CubeSat) rövid idő alatt felkeltették a professzionális fejlesztők érdeklődését.

A kísérletek/mérések kockákhoz illeszkedő, gyors, olcsó, startra kész megvalósítása vonzotta a különböző, űrbeli viselkedést vizsgálni kívánó fizikusukat, mérnököket. Igaz, ez a megoldás némi kompromisszummal is jár. Az olcsó, nem űrbeli alkalmazásra készült alkatrészek alkalmazása miatt nem lehet hosszú élettartamra tervezni. A tipikusan néhány hónap élettartam a legtöbb esetben elegendő egy-egy speciális megfigyelés, mérés lebonyolításához.

Ezt az utat követte Masat-1 és ezen az úton jár SMOG-1 is. Mindkettő hátterében dominált a magántőke támogatása. A műegyetemi környezet járulékos haszna egy, az ESA tagságunkkal szinkronban megvalósult magas szintű űrtechnológiai oktatási forma.

Az előzőek adták az ötletet egy pályázati forrásokra és magántőkére támaszkodó 2PQ (két egységes PocketQube, 5 × 5 × 10 cm) pikoműhold megalkotására. Az ATL Ipari és Kereskedelmi Kft. (röviden ATL Kft.) fejlesztésében készülő speciális szigetelőanyag űrbeli viselkedését vizsgáló mérési elrendezés elhelyezhető a fedélzeten. A Masat-1 és a SMOG-1 fejlesztésén kitanult fejlesztőcsapat képes a munkák elvégzésére, a start utáni, a fedélzetről érkező adatok feldolgozására, a műhold üzemeltetésére.

A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatói irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is.

A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosította.

A SMOG-P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektormágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található.

"A SMOG-P világelső lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1-PQ méretű műhold misszió" - írják. A műhold neve az "elektroszmog" szóra utal, a P pedig a " precursor", azaz előfutár jele.

A közlemény szerint két repülő példány készült a SMOG kisműholdból és az egyik korábban kapott start lehetőséget, így mintegy előkísérlete a missziónak.

A SMOG (PocketQube) fejlesztése 2014-ben indult, azóta számos szakdolgozat, diplomaterv, tudományos közlemény és PhD kutatás sikeréhez járult hozzá.

Az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű, teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold. Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett.

A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja. A műholdak első jelei a start után 24 órán belül várhatók.

A közlemény szerint az egyetem a későbbiekben bővebb információkkal fog szolgálni a keringési pálya adatairól, a műhold által sugárzott jelek vételi lehetőségéről, a műholdak állapotáról, az ´altaluk végzett mérésekről és a várható élettartamról.

(MTI)