Minden ami fontos

Tudtad, hogy a mai okosórát 70 éve kezdték kitalálni?

AZ okosóra TÖRTÉNETE (1946-2019)

Az okosóra alapkoncepciója több mint 70 éves. Ma már a gyerekünknek is jobb karórája lehet, mint James Bondnak a nyolcvanas években.

1940.

Az okosóra is a fikció világából érkezett. Chester Gould, a Dick Tracy-képregény rajzolója az 1940-es években állt elő az ötlettel, hogy a karakteres arcú magándetektív kétirányú rádiót viseljen a csuklóján.

1953.

A csuklórádió (wrist radio) ötletével Ray Bradbury is eljátszott 1953-as novellájában, A gyilkosban.

1972.

 

Az 1972-ben piacra dobott Pulsar Time Computer.

A világ első digitális órája, az 1972-ben piacra dobott Pulsar Time Computer 2100 dolláros (mai értéken több mint 12300 dolláros) ára még úgy is nehezen megindokolható, hogy 18 karátos arannyal borították. De a Hamilton Watch Company nem is a tömegeknek, inkább az innovátoroknak szánta az órát.

1983.

Az 1983-ban megjelent Seiko T001-re már tömegek csorgatták a nyálukat – főleg, miután az feltűnt az Octopussy c. James Bond-filmben –, de csak keveseknek ért meg 495 dollárt, hogy a karórája 1,25 hüvelykes képernyőjén, egy háttérvilágítás nélküli LCD kijelzőn nézzen filmeket, amihez egy walkman méretű vevőegységet is cipelni kellett a farzsebben. (A vevőegység ötórányi tévézéssel le is merített két ceruzaelemet.)

1983-ban került forgalomba a Seiko Data 2000. A névválasztás egy olcsó buzzwordöt idéz, pedig valójában halálpontos leírás: arra utalt, hogy a karóra 2000 karakternyi információt tud elmenteni, amit a kábellel csatlakoztatható billentyűzetről vihettünk fel az órára.

Az 1983-ban megjelent Seiko T001.

1984-ben már az RC-1000 is piacra került, ami a korabeli számítógépekkel – a Commodore 64-gyel és az Apple II-vel végezhetett kábeles adatcserét. A mai okosórákra leginkább emlékeztető eszköz azonban az RC-20 Wrist Computer volt. Ahogy a név is sugallja, ez nemcsak karóra, hanem (csukló)számítógép is volt.

1990.

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójára a számológépes órák elég olcsóvá váltak ahhoz, hogy kisebb közönségsikert arassanak, de a digitális átállás még jóval odébb volt. Addig is nézhettük a tévében David Hasselhoffot, amint a szuperintelligens autójával beszélget a csuklórádióján keresztül, illetve Warren Beatty-t, aki filmre vitte Dick Tracy történetét.

1994.

1994-ben megjelent Seiko MessageWatch volt, ami már a telekommunikációs piacra célzott: a 80 dolláros eszközbe egy pager, egy hangposta és egy információs szerviz szolgáltatásait zsúfolták bele. Havi 8,95 dollár előfizetési díjért az óra olyan alapinformációkat tudott fogadni, mint a lottószámok, a tőzsdeindexek, a hírek vagy az időjárás.

Ugyancsak 1994-ben tűnt föl a Timex DataLink, aminek a fejlesztésébe a Microsoft is beszállt. Az óra különlegessége nem az adatcsere képessége volt, hanem az, hogy ezt vezeték nélkül végezte.

Bár a Bluetooth adatátvitelt is ugyanebben az évben szabványosították, a Datalink más módszert használt: adatküldésnél a számítógép képernyője villódzó vonalkódokat adott le, amit az órába épített szenzor dekódolt. A megoldásra a NASA is felfigyelt, és több űrmisszió során is hasznosította a Datalinket. A Microsoftnak ez volt az első kísérlete az okosórák piacán, de nem az utolsó.

1998.

Még az évezred vége előtt, 1998-ban elkészült az első karóra, amin Linux operációs rendszer futott; a feltaláló, Steve Mann saját fejlesztésű eszközét joggal tartják minden viselhető számítógép ősatyjának. Egy évvel később a Samsung kiadta az SPH-WP10-et, az első, telefonhívásra képes karórát: a monokróm LCD kijelzős eszköz 90 percnyi beszélgetést bírt egy feltöltéssel.

2000.

A linuxos karórával egyébként az IBM is futott egy kört: a 2000-ben megjelent (majd egy évvel később felturbózott formában újra kiadott) WatchPadben már volt gyorsulásmérő, ujjlenyomat-leolvasó, 320x240-es felbontású érintésérzékeny kijelző, Bluetooth, 8 megabájt memória, és 16 megabájtos háttértár.

A kétezres évek elején a Fossilnak az az ötlete támadt, hogy a PDA-k (a mai okostelefonokat megelőző kéziszámítógépek) képességeit ötvözhetnék egy karóra kényelmével. A Wrist PDA nevű eszköz már sokban emlékeztetett a mai okosórákra: virtuális billentyűzet, adatcsere a számítógépekkel, infraport, érintőképernyő, és nyomokban a Palm OS-re tervezett szoftverekkel is kompatibilis volt. Hogy nem kapott nagyobb figyelmet, ahhoz a Microsoft okosóra-projektjének is köze volt, ami akkorát bukott, mint az ólajtó.

2004.

A Microsoft 2004 körül próbált piacot szerezni a Smart Personal Objects Technology (SPOT) technológiának. Műszaki szempontból a SPOT megágyazott a ma népszerű viselhető és IoT eszközöknek, de ez nemcsak az órákra vonatkozott: a Microsoft mindenbe bele akarta erőltetni a SPOT technológiát.

Okosórák Microsoft SPOT technológiával 2004-ből.

Az okosórapiac ezután a fitneszszenzorokkal húzta ki a következő öt-tíz évet. A csuklón viselhető digitális eszközökre bizonyos szegmensekben nagy igény mutatkozott: egészségügyi szenzorként vagy az edzést és az alvást vizsgáló kütyüként sokan vették hasznát. De ezeket bajosan lehetett volna okosórának nevezni; csak volt valamilyen egyéb digitális funkciójuk, azon túl, hogy mutatták az időt.

2012.

A csuklón viselhető okos eszközök piacán legközelebb 2012-ben mutatkozott változás: ekkor történt, hogy a Pebble okosórára a tömegek 10 millió dollárt adtak össze. Ez nemcsak az okosórapiac történetében, hanem a finanszírozási kampányt futtató Kickstarter történetében is rekord volt.

2014.

Aztán 2014 szeptemberében az Apple is bejelentette, hogy jövőre okosórájuk lesz. Nem túlzás korszakváltásról beszélni. 2014-ben még csak 4,2 millió okosórát vásároltak, de az Apple Watch 2015-ös megjelenése után ez a szám 19,4 millióra nőtt, és az IDC felmérése szerint ebből 11,6 milliót az Apple adott el.

Az óra segítségével a szülők állandóan láthatják, hogy hol van a gyerek, és bármikor kapcsolatba is léphetnek egymással. A MyKi Touch és a kapcsolódó előfizetés egy létező piaci igényre ad érvényes válaszokat – személyre szabott díjazás és megfizethető eszközök formájában.

Úgy tűnik, hogy a kínálat és a kereslet lassan megtalálják egymást – amire szükség is volt, hogy egyáltalán okosórapiacról lehessen beszélni. Pedig erre nemhogy Dick Tracy 1946-os színrelépésekor, de még 2016-ban sem mertünk volna gondolni.

https://qubit.hu/2019/12/18/sci-fitol-a-valosagig-az-okosora-tortenete-1946-2019

 

 

Következő TV-műsorok

3 jún.
Hetedhét Magazin
06.03.2020 7:00 pm
4 jún.
VVTV Híradó
06.04.2020 4:00 pm
4 jún.
VVTV Sportmagazin
06.04.2020 4:30 pm
4 jún.
VVTV Kulturális Magazin
06.04.2020 5:00 pm
4 jún.
VVTV Hit Remény Szeretet
06.04.2020 6:00 pm
4 jún.
VVTV Híradó
06.04.2020 7:00 pm - 07.02.2020
4 jún.
VVTV Sportmagazin
06.04.2020 7:30 pm
4 jún.
VVTV Kulturális Magazin
06.04.2020 8:00 pm
4 jún.
VVTV Házunk Tája
06.04.2020 9:00 pm
5 jún.
Futsal mekőzés
06.05.2020 8:00 pm

Sportesemények

Események nem találhatóak
Állás

Csomagoló munkakörbe versenyképes jövedelemmel keresnek munkatársakat Fótra!

Hirdetések

Professzionális zenekarok hangosításától a házi diszkóig mindenben profik vagyunk!

Állás

Dohányboltba, dunakeszi munkahelyre munkatársat keresünk 8 órás munkaidőre!

Dunakeszi, Veresegyház, Fót Göd városok hírei és hirdetései!

Dunakeszi Járás hírportálja!

Pest megye 5. számú egyéni választókörzet városainak tudósítója!

Keszi Channel: hírek, hirdetések Kábeltelevízión és interneten!

2120. Dunakeszi Fő út 70.
Postacím: 2122. Dunakeszi Pf. 7.


Fax: +36 (27) 392 193
Tel.: +36 (20) 222 9990

© 2018 Keszi Channel

Search