Koronavírus vagy influenza?

Csupán a tünetekre hagyatkozva nem lehet biztonsággal megmondani, hogy valaki influenzás-e, vagy éppen koronavírustól szenved. Mindkét betegséget vírus okozza és mindkét kórokozó légúti tüneteket okozhat, amelyek sokszor igen hasonlóak. A magas láz, fejfájás, izomfájdalom/gyengeség, elesettségérzés, köhögés mind olyan panaszok, amelyek utalhatnak akár a korona-, akár az influenza vírus jelenlétére a szervezetben. Amennyiben azonban ezek a jelek komoly légzési nehézségekkel (légszomj, fulladás) is párosulnak, illetve a tünetek külföldi utazás után, vagy azt követően jelentkeznek valakinél, hogy bizonyítottan SARS-CoV-2 pozitív személlyel került közeli kapcsolatba, valószínűsíthető, hogy elkapta az új koronavírust. Ám bármennyire árulkodók is a tünetek, ezek alapján mégsem állapítható meg, hogy milyen vírusfertőzésben szenved valaki. Erre egyértelmű választ csak a laboratóriumi vizsgálat adhat, amely azért is fontos, mert mindamellett, hogy lényeges információt ad a járvány terjedéséről, lehetővé teszi annak nyomon követését is, valamint nélkülözhetetlen a kontaktok felkutatásában, és így a járvány terjedése elleni harcban is. A világban eddig végzett vizsgálatok és gyógyító munka alapján számos jelentős különbségre is fény derült a két vírussal kapcsolatban, ezek közül szedtük össze a legfontosabbakat a jelenleg rendelkezésre álló irodalom alapján.

Miben különbözik az influenza és a koronavírus megbetegedés

1. A betegségek megjelenése

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mintegy 6-8 hétig tartó influenzajárványok a déli féltekén áprilistól szeptemberig, míg az északi féltekén általában októbertől áprilisig tartanak, amikor aztán a tartós meleg beköszöntével megszabadulunk tőle. Ezzel szemben a koronavírus járványt, jelenlegi ismereteink szerint, nem állítja meg a meleg és a napsütés. Ezt bizonyítja az is, hogy melegebb klímájú országokból is nagy számban jelentenek megbetegedéseket. A jelenlegi álláspont szerint koronavírustól a világ bármely pontján megfertőződhetünk.

2. Halálozási aránya

Az adatok azt mutatják, hogy a szezonális influenza halálozási aránya 0,1-0,5% körül mozog világszerte. Ugyanakkor a koronavírus esetében ez az arány ̶ még megfelelő intenzív ellátás esetében is – általában kb 3%-ra tehető, bár a halálozási arány jelentős földrajzi eltéréseket mutat, amelynek a pontos okait jelenleg is kutatják Az okok között mindenképpen jelentősége van pl. az intenzív ellátás kapacitásának, a járvány terjedési sebességének, demográfiai tényezőknek stb. Egyes számítások szerint, ha nem lennének korlátozó intézkedések, a koronavírus egy-másfél év alatt a világ lakosságának akár a 70%-át is megfertőzhetné, és így a szezonális influenza által okozott haláleseteknél nagyságrendileg több halálesetet okozna. Azért hoztak/hoznak szigorú korlátozó intézkedésekre világszerte, hogy ezt elkerüljük. Szintén beszédes adat, hogy míg az influenzás betegek kevesebb, mint 1%-a igényel kórházi kezelést, addig az új koronavírussal megfertőzötteknél ez az arány elérheti a 15-20%-ot.

3. Terjedési módja

Mindkét vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed. A tüsszentéssel, köhögéssel vagy akár csak a beszéd közben levegőbe jutott folyadékcseppek közvetlenül bejuthatnak a légutainkba; vagy megtapadhatnak a különböző felületeken. (Egy ilyen fertőzött felület megérintését követően könnyen bejuthat a szervezetbe a nyálkahártyán keresztül a vírus.) Ha pedig ezek a vírusok elérik az alsó légutakon keresztül a tüdőt, súlyosan károsíthatják a légzőfelületet, akár kritikusan súlyos betegséget okozva.

4. Terjedési sebessége

Az ún. reprodukciós index fontos mutató egy járványos betegség terjedésében. Ez a szám az influenza esetében 1-1,9 között alakul, ami azt jelenti, hogy 1 influenzás beteg átlagosan nem egészen 2 másik, betegségre fogékony személyt tud megfertőzni. Ezzel szemben 1 COVID-19 beteg átlagosan majdnem 3-at! Az egészségügy egy ilyen gyorsan terjedő járvány által okozott hatalmas terheléssel sehol nem bírna megküzdeni, ezért van szükség a korlátozó intézkedések bevezetésére.

5. Változékonysága

Az influenzajárványokat leggyakrabban az influenza A ill. B vírusok okozzák. Az influenzavírus igen változékony, ezért szükséges minden évben, az aktuális helyzetnek megfelelő új védőoltást kifejleszteni. A WHO minden évben felméri, hogy abban az évben melyik vírustörzs fogja legnagyobb valószínűséggel a járványt okozni, és ennek alapján készítik el a cégek az adott év influenza elleni oltásait. A vakcinába A és B típusú vírusantigén is kerül.

Az új koronavírus genetikai változatosságát és mutációs képességét világszerte intenzíven vizsgálják, és az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy egy igen változékony vírusról van szó. A SARS-CoV-2 vírus változékonyságának megismerése létfontosságú a járvány terjedésének megértése, megfékezése, valamint a terápiás módszerek és oltóanyagok kifejlesztése szempontjából.

6. Lappangási ideje

Az influenza lappangási ideje legtöbbször 2-4 nap, míg a koronavírus esetében általában 5-6 nap után jelentkeznek az első tünetek, de a lappangási idő 2-14 nap között változhat. Ahogy az influenza, úgy a koronavírus esetében is igaz, hogy a beteg már a lappangási időszakban is fertőzőképes, mint ahogy az is tény, hogy még nagyobb eséllyel adja át a betegséget az, aki tünetekkel bír. A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus okozta fertőzés sok esetben hosszabb ideig tart, mint az influenzáé.

7. Gyógymódja

Az influenza ellen létezik védőoltás, és olyan vírus ellenes szer is, ami megakadályozza, hogy a légúti nyálkahártya sejtjeihez tudjon kötődni az influenzavírus. Ugyanakkor bár világszerte ígéretes kísérletek zajlanak, egyelőre még a koronavírus ellen nincs oltás és jelenleg bizonyítottan hatásos szer sem. Ezért nagyon fontos az egészségügyi ajánlások betartása (távolságtartás; otthon maradás; higiéniai előírások), mert ezek segíthetnek a járvány leküzdésében.

Forrás: synlab.hu