Magyarországon mind a mai napig mélyen él a köztudatban, hogy gazdaságunk kétségbeesetten próbálja utolérni a fejlett világot, miközben folyamatosan ott lebeg előttünk a "közepes jövedelem csapdájának" rémképe. Ha élnek Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában rokonaink, vagy mi magunk gyakran látogatjuk ezeket az országokat, kétségbeejtőnek tűnhet lemaradásunk. Csakhogy a fejlett országoktól való távolságunk olyannyira nem nagy, hogy valójában már Magyarország is fejlett országnak nevezhető. Miért olyan hihetetlen ez? Talán épp azért, mert rendre a fejlett országok legszűkebb világelitjéhez mérjük magunkat – egyébként nem alaptalanul.
Kételyeit meg lehet érteni ezzel kapcsolatban, hiszen elsőre nehéz lehet elhinni, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége majdnem felér a rendezettség, a modernitás, a technológia haladás fellegváraként okkal azonosított Japánnal, amelynek kiváló minőségű exporttermékeivel naponta találkozunk.
Pedig az adatok nem tévednek: Magyarország az elmúlt években jócskán megközelítette fejlettségben Japánt.
Magyarország a legfejlettebb országok közt: ez valami vicc?
A gazdasági fejlettség legfontosabb mutatója a vásárlóerő-paritáson (PPP) mért egy főre jutó GDP, amelynek két komponense van. Az egyik maga a GDP, azaz az adott gazdaságban egy év alatt keletkező hozzáadott-érték, amelyet egy főre leosztva megkapjuk a nominális fejlettséget. Csakhogy ez még nem ad teljes képet, a nemzetközi összehasonlításokhoz ugyanis valahogy ki kell küszöbölni az eltérő árszínvonalat. Ezt hivatott szolgálni a PPP, ezzel kiigazítva pontosabban látszik egy-egy ország másikhoz viszonyított fejlettsége. (Noha ezt a mutatót széles körben elfogadják, messze nem tökéletes: a PPP-n mért egy főre jutó GDP és a nemzetközi összehasonlítások problémáiról Oblath Gábor közgazdász többször írt, többek közt a Portfolio-n is megjelent egy cikke a témában). A PPP számolását többféleképp el lehet végezni, de minden országra ugyanazt a metódost kell alkalmazni az összehasonlíthatóság végett. Célszerű tehát egyetlen adatbázisból kiindulni: mi a Világbank adatait használjuk.
A félreértések elkerülése végett
Cikkünk kifejezetten azzal foglalkozik, hogy a PPP-n mért egy főre jutó GDP-ben milyen változások zajlottak le, ugyanakkor ez a mutató nemcsak a gazdasági fejlettség alakulásától függ, mert a reál GDP-növekedésen kívül több más tényező (például az árarány-változások) is módosítják a mutató értékét (ennek mélyebb megértéséhez ismét Oblath remek cikkét ajánljuk). Fontos azt is megjegyezni, hogy bár a fejlettség szorosan összefügg az életszínvonallal, a PPP-n számolt GDP/fő nem jövedelmi mutató, tehát nem közvetlenül életszínvonalat mutat ki. A háztartások jövedelmeit több más tényező is befolyásolja, ebben a cikkben ezekkel nem foglalkozunk.
Az alábbi ábra 1992 és 2022 között mutatja a magyar, a japán és az EU-s fejlettséget. Mint az látható, 1992-ben a japán fejlettség nagyjából két és félszerese, az EU fejlettsége kétszerese volt a magyarnak. Japán még 2002-ben is fejlettebb volt az EU-nál, és Magyarországnál még mindig kétszer fejlettebb. Japánnal szembeni lemaradásunk nagy részét 2022-re ledolgoztuk, miközben az EU is megelőzte Japánt (az EU átlagos fejlettsége becsapós kicsit, mivel változó összetételű blokkról van szó).
Forrás:
Tovább