Miközben lassan három éve jogszabály tiltja Magyarországon új szélerőművek építését, Európában a 2010-ig megépített kapacitásunk majd' tízszeresét kapcsolják az áramhálózatára - félévenként.
Európa 4,9 gigawattnyi (GW) új szélenergia termelőkapacitást telepített 2019 első felében - jelentette a WindEurope. Ennek már kevesebb mint a fele, összesen 1,927 megawatt (MW) volt tengeri (offshore) szélenergia, a fennmaradó részt: több mint 2,9 GW a szárazföldi (onshore) szél szolgáltatja.
A magyarországi, lassan egy évtizede nulla potenciálnövekedést produkáló, összesen 329 MW szeles kapacitáshoz mérten ez akkor is óriási termelési kapacitásbővülés, ha hozzátesszük: a 2,9 GW onshore növekmény 12 százalékkal kevesebb az egy évvel korábban mért (3,3 GW) emelkedésnél.
A kis visszalépés mögött elsősorban a szerényebb németországi installációk állnak, melyek fölött azzal együtt nem kongatták meg a harangot, hogy területi alapon nézve 2000 óta ez volt a legrosszabb félévük. Ennek az egyik legfőbb okát valójában nem a beruházási kedv apadása, hanem a bürokrácia, illetve az átszabályozás jelenti. Számítások szerint mintegy 11 GW szárazföldi szélerőművi kapacitás engedélyezési folyamata akadt el az utóbbi időkben Németországban, ráadásul a kapacitás-árverésekre egyre inkább áttérő rendszerben még mindig nagy a rendetlenség.
A német ipar 2019 második felében e gócpontok részleges feloldását, de így is csak kissé javuló helyzetet remél. Így a prognózisokban továbbra is az előző évek átlaga alatti hálózatra csatlakoztatott új szélerőművi mennyiség szerepel.
Toplistás országok
Amint az az alábbi táblázatból kitűnik, a WindEurope által összeállított szárazföldi toplistát Franciaország vezeti 523 MW új szélenergia-kapacitással. Azt, hogy milyen nagy válságban vannak éppen a "mindig első" németek, jól mutatja, hogy még Svédország (459 MW) is befért Németország (287 MW) elé , ráadásul a harmadik helyéért már Olaszország (286 MW) és Ukrajna (262 MW) is komolyan veendően harcolt.
Az offshore listán Németország 252 MW bővülése már csak a negyedik helyre volt elég. Ráadásul Belgium (370 MW) és Dánia (374 MW) majdnem holtversenyes ezüstje eltörpül az Egyesült Királyság (931 MW) növekedési mérete mellett. Ez utóbbi jelenség hátteréről a Napi.hu tavaly decemberben hosszabb cikkben is írt, a következményekről pedig nemrég jelentetett meg újabb cikket.