"Köszönöm, élet, hogy szolgálhatok!"

Az idei első díjátadó ünnepségen ismét megtelt az MTA díszterme ünnepeltekkel és ünneplőkkel, mert nem fogynak el a kitüntetésre méltók, akik munkájuk, művészetük, áldozatkészségük révén megérdemlik, hogy nevük ne menjen feledésbe, hanem megőrizze az utókornak a Magyarság Aranykönyve, amelyet ezúttal be is mutatott az ünnepséget levezető Böszörményi Gergely lemezkiadó, zenei producer, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke.

A díjátadás hagyományai szerint a Himnusz eléneklése után Klinghammer István akadémikus, a Magyar Örökség Bizottság elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Bevezető gondolatai a magyar népzenéről, annak közösségépítő erejéről szóltak.„Hiszem, hogy az együtt énekelt népdal a közösségépítés legegyszerűbb, és talán legszebb eszköze. Védelmet nyújt az elidegenedés ellen és iránytűt jelent a globalizáció idején.”

A közösség zenében őrzött hagyományára azonnal példákkal szolgált Lőrincz Sarolta Aranka Ipolybalog krónikása, akinek éneke különösen megörvendeztethette földijét, Pásztor Bélát, akit az ünnepség első kitüntetettjeként hirdetett ki Poprádi Géza, az OSzK volt főigazgatója, munkásságát pedig Zongor Gábor önkormányzati szakértő méltatta.

A magyar közélet egyedülálló, szinte megfejthetetlen jelenségének nevezte a 81. évét éppen betöltött Pásztor Bélát, aki családjával 1946 januárjában menekült a kitelepítés elől Ipolybalogról az Ipoly jegén át Ipolyvecére, míg a maradó rokonokat a csehszlovák hatóságok a Szudétákba toloncolták.

1948-ban az akkor Veresegyházhoz tartozó Erdővárosra (ma Erdőkertes) költözött a család, és Pásztor Béla azóta is ott él. Különböző tanulmányok után a Mechanikai Laboratóriumban diszpécser, majd pályát váltva mozivezető, művelődési ház igazgatója, 1965-ben pedig megválasztják Veresegyház község tanácselnökévé. A település az évek során községből várossá fejlődött, ő pedig tanácselnökből polgármester lett. A rendszerváltozáskor a lakosság bizalmat szavazott neki huszonöt éves tanácselnöki tevékenysége elismeréséül. 2014-ben hatodszor választották polgármesterré 87%-os többséggel.

Több mint fél évszázados vezetői tevékenysége alatt a négyezer lakosú községből mára 20 ezer lakosú város lett, amelynek vonzereje óriási. Évente ötszázan költöznek be, az átlagéletkor 37 év, a lakosság negyede 18 év alatti.

Hogy mi minden épült a városban, lehetetlen felsorolni, de a készülők közül említeni kell az ősszel avatandó tizenöt tantermes katolikus gimnáziumot és az új kosárlabdacsarnokot. A méltatás szerint Pásztor Béla kiváló érzékkel és jó ízléssel teremtett megfelelő marketinget városának. Gondoljunk csak az asszonykórusra, vagy az évi negyedmillió látogatót fogadó Medveotthonra és a 2014-ben alakult, szezononként harmincezer nézőt vonzó Veres1 Színházra.

Pásztor Béla kiemelt figyelmet fordít a határon túli magyar közösségek, testvértelepülések támogatására is. Szülőfaluja Ipolybalog Szent Miklós temploma 2005-től Balogh Gábor korábbi polgármester, Csáky Pál és Pásztor Béla jóvoltából őrzi a Szent Korona hiteles másolatát 1304-re emlékezve, amikor az Árpád-ház kihalása utáni trónviszályok idején egy éjszakát a balogi templomban őrizték a valódi koronát.

A Magyar Örökség díj átvételekor ott ült mellette felesége Gregus Erzsébet, de bizonyára három fiuk és egy-két unoka is eljött az ünnepségre. Természetesen ott volt és szerepelt a Veresegyházi Asszonykórus is.

Forrás: Felvidék ma