A nemzetközi áruforgalom optimálisabb elvezetése érdekében az M1-es, az M0-s és az M5-ös főváros környéki szakaszainak tehermentesítésére új félgyűrű létesítését kezdeményezte a kormány. Mosóczi László, az innovációs tárca államtitkára szerint a kerülőút lehetővé tenné az M1-es bővítésének elhalasztását is.

Megvalósíthatósági tanulmány készül az M1-es autópályából Komáromnál leágazó 13-as és 81-es, továbbá a Székesfehérvártól délre induló 63-as főút kétszer két sávosra alakítására a meglévő nyomvonalakon, így létrejönne egy településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetés az M1-es és a szintén előkészítés alatt álló M8-as autópálya között.

A kormány már eldöntötte

Mosóczi László közölte, hogy a kormány már döntött a fejlesztésről. A lap kérdésére, hogy miként illeszkedik ez a gyorsforgalmiút-fejlesztés a kormány meghirdetett céljaihoz, vagyis a határátkelők, illetve a megyeközpontok eléréséhez, az államtitkár azt mondta, a nemzetközi tranzitforgalom növekedése miatt újfajta gondolkodásra van szükség a gyorsforgalmi hálózat továbbépítése során.

Nagy átjáróház vagyunk

Hazánkat több nemzetközi közlekedési folyosó érinti, a legnagyobb átmenő forgalom Németország és a Balkán, valamint Törökország között zajlik. Ez azt jelenti, hogy Hegyeshalom és Nagylak között haladnak a teherautók a legnagyobb számban, jelenleg az M1-esen, az M0-s nyugati és déli szektorában, valamint az M5-ösön.

A kamionok fele külföldi

Az útdíjszedő NÚSZ adataiból tudjuk, hogy az úthálózaton díjat fizető teherautók több mint fele tranzitszállítást végez: tavaly az e-útdíjrendszerben a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek úthasználatából bruttó 234 milliárd forint bevétel folyt be, ennek 52 százalékát külföldiek fizették.

Az átmenőforgalom – értelemszerűen – a legrövidebb idő alatt kíván túljutni az országon, ám jelenleg ez csak úgy lehetséges, hogy megközelítik a fővárost. Ennek az az oka, hogy a hazai gyorsforgalmi hálózat sugaras szerkezetű, vagyis a főközlekedési útvonalak 1-től 7-ig az M0-sból ágaznak ki.

Kényszerűségből jönnek az M0-ásra

A tranzitforgalomnak azonban nem célja a magyar főváros megközelítése, egy északnyugati–délkeleti átlós útvonal jobban szolgálná a céljukat, miközben a budapesti és agglomerációs utak lélegzethez jutnának – magyarázta Mosóczi László.

100 km-re távolabb épülne meg a félgyűrű

A tranzitforgalom elvezetésére megfelelne egy olyan gyorsforgalmi átkötés, amely az M1-en haladó kamionokat Komárom térségéből kiindulva Székesfehérvár mellett tovább haladva a jelenleg tervezés alatt álló M8-ig vinné.

Az M8-as keleti szakasza az M7-esből válik ki Enyingnél, és az M6-ost érintve Dunaújvárosig, majd a már korábban megépült autópályahídon át Kecskemétig vezet. Ott kapcsolódik az M5-öshöz, illetve a már épülő M44-eshez, amely Békéscsabára, majd Gyulára, illetve a magyar–román határra vezet.

Ennek a fejlesztésnek a megvalósíthatóságát segíti, hogy a 13-as út az M1-es és Kisbér, valamint a 81-es út Kisbér és Székesfehérvár közötti szakaszai jelenleg is településeket elkerülő nyomvonalon haladnak.

Székesfehérvárnál új csomópont segítségével kell átvezetni a forgalmat az M7-es felett, majd a 63-as úton a leendő M8-as csomópontig. Az államtitkár szerint a fenti fejlesztések, mivel a meglévő út bővítéséről van szó, viszonylag kisebb költségből és gyorsabban megvalósíthatók, így utolérhetik az M8-as beruházását, amely új nyomvonalon halad.

Csökken az M0-ás forgalma

Ha elkészül a fővárost mintegy 100 kilométeres távolságban elkerülő félgyűrű, annak jelentős következményei lesznek Budapest elővárosi forgalmát érintően – mondta az államtitkár. Az egyre növekvő terhelés következménye ma az, hogy szükséges az M0-s déli szakaszának a burkolaterősítése, és előkészületben van az M1-es Győr és Budapest közötti szakaszának teljes felújítása, valamint a jelenlegi kétszer két sáv kétszer három sávosra bővítése.

A szakember szerint ha a nemzetközi tranzit nem terheli majd a Budapest környéki utakat, nem lesz szükséges vagy csak később válik elkerülhetetlenné az M1-es sávbővítése.

Forrás: budapestkornyeke.hu

Kiemelt kép: M0-ás, fotó: BPK