Az első világháborút több békekötés zárta le, melyeket összefoglaló néven hívunk "Párizs környéki békéknek". Ezek újraszabták Európa térképét, mert például az Osztrák-Magyar Monarchia helyén új államok jelentek meg - Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén királyság - újra létrejött Lengyelország, illetve megjelentek a baltikumi kisállamok (Észtország, Lettország, Litvánia). Mindezek mellet új határok jöttek létre a Balkánon is. Az öt békekötés a következő volt: Németországgal megkötött versaillesi béke (1919 június 28), Ausztriával megkötött saint-germaint -i béke (1919 szeptember 10), Bulgáriával megkötött neuilly -i béke (1919 november 27), Magyarországgal megkötött trianoni béke (1920 június 4), Törökországgal megkötött sevresi (1920 augusztus 10) és lousanne -i béke (1923 július 24)

Ám valamennyi békekötés közt a magyarokkal aláírt szerződés volt a legszigorúbb és legigazságtalanabb. Megbüntetett" egy egész nemzetet, több mint három millió magyar életét megpecsételve, és további generációk sorát évszázadokra megbélyegezve. Trianon ugyan a magyar fül számára az egyik leggyűlöltebb szó, ám ugyanakkor a dac és összetartozás szimbóluma is. Bár az erősebb jogán 1920-ban eltiporhattak minket, a magyarság mégis bizonyította - és bizonyítja máig - semmilyen szerződés, vagy igazságtalan dokumentum nem szakíthatja szét a magyarság ezer éves együvé tartozásának érzését!

A gazdasági következményekről itt olvashatsz:

https://ma7.sk/piac/gazdasag/trianon-maig-tarto-gazdasagi-kovetkezmenyei