Az elmúlt években Európa-szerte megnőtt az igény a drog- és a robbanószer-kereső ebek iránt. Az Európai Unió 2011-ben Kynopol néven hozta létre a rendvédelmi kutyavezetők hálózatát.

Magyarország felvállalta, hogy Dunakeszin, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központjában minderről több országgal együttműködve tapasztalatokat és információkat cserélnek. A legutóbbi konferenciát május 14-15-én tartották.

A Kynopol (Európai Rendvédelmi Kutyakiképzők Rendőrségi Hálózata) hozzájárulhat a szervezett bűnözés, illetve a súlyos nemzetközi bűncselekmények elleni egységesebb fellépéshez.

– Ezúttal a kábítószer-kereső kutyák kiképzését és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat vitatják meg a meghívott országok – kezdte Less Ferenc alezredes, a ROKK Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ főosztályvezetője a konferenciát megnyitó beszédében. – A kábítószer elleni harcban a négylábúak kiválóan dolgoznak Magyarországon is. Fajtától függően kölyökkorban indul meg a kiképzésük Dunakeszin. Az európai országokban hasonlóak a kiképzési metodikák, de mégis nagyon sok újdonságra derülhet fény, amit érdemes akár nekünk is alkalmazni.

– Portugáliában 1938 óta képezünk kutyákat – vezette fel előadását Bruno Ratinho, a portugál rendőrség felügyelője. – Az országban 1974. április 25-e óta van rendszeresítve a járőrkutya. A képzésükre 1982-ben hoztak létre egy kutyakiképző központot. A kutyák természetesen számos alkalommal, például a tüntetéseknél is bevethetők, valamint a veszélyes elemek elfogásánál a bűnügyi szervekkel együtt dolgoznak. Az erre kiképzett ebek kutatási és mentési műveletekben és kábítószer-keresésben is részt vesznek. Lehetőség szerint tenyésztik őket, de nagyobb számban vásárolják.

Ivan Dolby képviselte Dániát, aki a Dán Nemzeti Rendőrség Kutyakiképző Központjának a munkatársa. A központ a fővárostól, Koppenhágától északra található. Nagy múltra tekint vissza, hiszen 1787-ben hozták létre. A dán rendőrség kutyaiskolája 1972-ben nyílt meg. Összesen háromszáz állattal dolgoznak.

– Dániában a kutya nagyon fontos fogalom, és elsőrangú ebben a szakmában – hangsúlyozta Ivan Dolby. – A rendőrségen belül ezért a kutyások külön egységnek számítanak. Jelenleg 280 járőr-, 34 kábítószer-kereső, 22 robbanóanyag-kereső kutya van, valamint két tűzvizsgáló. A kiválasztott ebek itt is először egy alapkiképzésen vesznek részt, majd további kiképzést kapnak attól függően, hogy melyik szakterületre alkalmasak. Létezik először egy úgynevezett szocializációs kiképzés hat hónapos kutyusoknak. Ezután vizsgázhatnak a különböző tanfolyamok elvégzése befejeztével.

A rendszer lényege, hogy meghatározzák, a kutya melyik szinten van, és ez alapján hol vethető be. A második szinten lévő kutyák már eltűnt személyek keresésére is alkalmasak.

Kábítószer-keresésre labradorokat, illetve angol springer spánieleket alkalmaznak. Problémát jelent Dániában, hogy miután a terjesztők megvásárolják a cannabist, vonaton szeretnék továbbszállítani. Így erre sokkal jobban odafigyelnek az országban.

Ilka Fogele Lettország képviseletében érkezett, ő a kutyakiképzői tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Náluk is az állami rendőrséghez tartozik a kutyakiképző egység. A központ a fővárosban, Rigában van. Mindössze hat kutyát alkalmaznak itt, négy eb pedig további regionális egységekhez tartozik. Az országban összesen 34 kiképzett kutyavezető van. Ilka Fogele közéjük tartozik, hiszen kábítószer-kereső kutyája van. Otthon tartja az állatot, ahogyan ez az ottani rendőrségen mindenkinél szokás. A szolgálati ebeket úgy képezik a bűncselekmények felderítése előtt, hogy először a játékukat keresik: labdát vagy csődarabot. Aztán azért dolgoznak, mert megtanulták a kiképzéskor, hogy ahol a kábítószer szagát érzik, ott van a játékuk. Általában öt anyagnak a szagát ismerik fel: az amfetaminszármazékokét, a marihuánáét, a hasisét, a heroinét és a kokainét. Ha bármelyiket megérzik, azonnal jeleznek: harapnak, kaparnak, illetve várják a játékukat.

– A kutyából minden helyzetben reakciót vált ki a kábítószer szaga – tette hozzá Ilka Fogele. – Lettországban nem foglalkozunk tenyésztéssel, különböző csatornákon vásároljuk a négylábúakat a munkákhoz. A nálunk dolgozó rendőröknek általában van egy saját kutyájuk is, azok ugyanúgy képezhetők. Kölcsönzési szerződést kötünk velük, amíg szolgálati állatként dolgoznak. Lényeges, hogy az állatok ne féljenek a különböző terepeken, jól szocializálódjanak, és ne legyenek alázatosak – jelentette ki Ilka Fogele.

Írországban tavaly 5 millió euró értékben találtak kábítószert a kutyák. Paul Conroy felügyelő, aki Írországot képviselte, 28 éve foglalkozik kereső- és egyéb kutyák kiképzésével. Harminckét megyéből áll Írország, és területi szempontból ez alapján osztják el a kutyákat is. A kutyakiképzés központja a fővárosban, Dublinban van. A britekhez hasonlóan náluk sincs a rendőrnél fegyver a szolgálatban, ezért is lehet fontos szerepe a kutyáknak, emelte ki Paul Conroy. Mindössze négy rendőrrel kezdték el a kutyakiképzést 1960-ban. A tanfolyamokat akkor még Angliában végezték. Ma 15 kutyavezető dolgozik Dublinban, kettő Corkban, kettő pedig Limerickben. Mindegyik kutyavezetőnek két állata van. Egy járőr- és egy speciális keresőkutya. A járőrök általában német és belga juhászkutyákkal dolgoznak. Nagyon sok helyen használják őket a közrend biztosításában is.

– A kábítószer- és a robbanószer-kereső kutyáknak is sok a dolguk a terrorizmus megjelenése óta. Írországban az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) szervezete sok munkát ad a rendőrségnek és a kutyáknak is. Jelenleg négy kábítószer-kereső ebbel dolgozunk a nap 24 órájában. Gyakorlatilag 500 keresésünk volt a tavalyi évben, és 5 millió euró értékben találtak az állatok kábítószert – mondta Paul Conroy felügyelő. – A kábítószer mellett jelzik a lőfegyvert is a robbanószer-kereső kutyák. A kutyák hatékonysága a 2000-es évek óta nőtt meg jelentősen. Kábítószer-keresésre különböző fajtájú labradorokat és angol, cocker, valamint springer spánieleket képezünk ki. Először apportírozásra tanítjuk őket, ha visszahozzák a zsákmányt, és nem eszik meg, az már egy jó alap lehet. Hiszen tapasztalataink szerint nem arra kell kiképezni a kutyát, hogy kábítószert találjon, hanem hogy szagot fogjon. Meg kell ismertetni a különböző drogokkal és azok szagmintáival, és ha mindezt lokalizálni tudja, profi keresőkutya lehet belőle.

A felügyelő két négylábúval dolgozik. Hozzá hasonlóan otthon tartja a családban szolgálati társát Jánosi Veronika főtörzszászlós, a ROKK Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ szakoktatója.

– Kábítószer-kereső kutyám Szóla névre hallgat, és kétévesen került hozzám. Nagyon okos és rettentően ügyes kutyus, jó vele együtt dolgozni – mondta mosolyogva Jánosi Veronika. – Ezt bizonyítja, hogy már négy különböző anyagot ismer. Sokat számít, hogy a családban velünk él, és így többet is tudok vele foglalkozni. A másik kutya, Üvegtigris robbanóanyag-kereső, négyéves, és Dodó névre hallgat. Kicsi korában került hozzám, és két éve vizsgáztunk, szépen dolgozik. A konferenciát nagyon hasznosnak találom – tette hozzá. – Az európai országok eddig megjelent képviselőinél többségében hasonló a kiképzés, mint nálunk, és általában kevesebb kutyával dolgoznak. A módszerekben van kisebb eltérés, ezért a tapasztalatcsere mindig jól jön, hiszen így kiderül, hogy mi az, amin esetleg érdemes változtatni. 

Forrás: police.hu
Kun Mónika
Fotó: Béres Márton