Embert próbáló teljesítményről beszélünk és aki erről mesél, egy mosolygós, "kislány termetű", törékeny hölgy. Ő, Demeterné Bánhidai Andrea, ki társával Köteles Zsoltival, nem régen teljesítette a Kört.

A Kör a Börzsönyben teljesítendő 150 kilométert jelent, 7100 méter szintkülönbséget, 30 óra alatt egyhuzamban.

Hogyan kezdődött a szerelem a futással, hogyan készült a versenyre, mi volt a legnehezebb rész, mi az ami inspirálja az embert egy ilyen feladat teljesítésére? – kérdeztük Andit.

„8 éve futok komolyabban. Az első 30 kilométeres versenyemen, mikor dobogóra futottam magam 2 óra 45 perces idővel, megéreztem, hogy ez nekem való sport! Szerencsére összehozott az élet olyan emberekkel kik inspiráltak a folytatásra. Tőlük hallottam először a Kinizsi 100 teljesítmény-túráról, amit kétszer is teljesítettem jóval szintidőn belül. Így kezdődött a szerelem ezzel a sporttal.

Rám drogként hat azóta is a futás. Mindig többet és többet szeretnék teljesíteni!

Két éve hallottam először a Körről, ami a legnevesebb terepfutás Magyarországon! Akkor határoztam el, hogy én is teljesíteni fogom azt a feladatot melyben nagy, elismert ultrafutók vannak!

Két évvel ezelőtt neveztem a Salomon UTH kvalifikációs versenyre (112km 4182m szint), amit teljesíteni kell a Kör benevezéséhez. Ezt megelőzően már több 80 km és 100 km-nél hosszabb táv is volt már a lábamba.

Eljött a nap, mikor együtt álhattam a nagyok között a rajtvonalon. Akkor átfutott rajtam, hogy miért is vállalom. De ahogy elrajtoltunk, már tudtam, hogy megcsinálom és ez a kvalifikáció a Körhöz! Itt találkoztam Zsoltival aki szintén a Kör kvalifikációja miatt vágott bele a távba. Olyan 40 km-től együtt csináltuk meg a Salomont. Akkor dőlt el, hogy a Kört is együtt fogjuk abszolválni. A befutó meglett és így a kvalifikáció is!

Innentől kezdve már csak a Kör teljesítése volt a cél.

Rengeteg 100 km-t futottam és sokszor jártam a Börzsönyt, hogy felkészüljek a feladatra!

Jól esett a sok-sok segítség, amit felajánlottak ismerőseim, sporttársaim segítségül a Kör teljesítéséhez.

Az UTH után Zsoltival idén futottunk először, hogy lássuk, tudunk e összhangban dolgozni.

Bejártam 50 km-ként az útvonalat. Voltak segítőim, mert ezt térképpel nem lehet, csak GPS vagy okos telefon vagy okos óra, de inkább mindkettő! Ekkor kezdtem el a bottal is ismerkedni, mert ez idáig bot nélkül futottam.

Varázslatos a Börzsöny! Éjszakai bejárások során rengeteg állattal találkozik az ember. Futni vaddisznók tömkelege és szarvasok, borzok, nyulak között, hihetetlen más életérzést biztosít, mint a mit hétköznapi túrázások során esetleg megtapasztalhat az ember.

Mindezen előkészületek sora után 2019. május 25.-én eljött a nap! Délután 14 órára mentünk a rajthoz, mert Zsolti éjszaka dolgozott, így csak délután tudtunk indulni. Szép idő kísérte az indulást. Az első 50km jól ment, de sajnos kicsit többet időztünk a frissítő ponton Nagy Hideg hegyen. Ott lett hányingerem, ami még 20 kilométeren keresztül elkísért az éjszakában. Leküzdtem és ez szerencsére nem lassította a teljesítményünket.

A pirkadat eljövetele nagyon jól esett, mert a fejlámpa nagyon zavart. Nem volt holtpont és nem volt fáradtság, de 130 kilométernél jött a Csóványos, aminek teljesítése már fájt. De tudtuk, ha ez megvan utána ott a vége!

Végig vízben, sárban, patakokban mentünk az előző két heti esőzés miatt! Nappal tűző nap, éjszaka fülledt erdei levegő várt minket!

Mikor már az utolsó 5 km en voltunk és tudtuk, hogy meg lesz jobb idővel, amit kitűztünk magunknak, akkor már csak futottunk és futottunk!

Amikor megláttam a célban fiam és a családomat és azt a sok embert, akik drukkoltak értünk, a mennyben éreztem magam! Boldog voltam és alig fogtam fel, hogy igen, Kör teljesítők lettünk!

28 óra 52 percet futottunk egy huzamban. A beérkezéskor a mennyben éreztem magam. Egy hétnek kellett eltelni, hogy felfogjam, mit csináltunk végig, mit teljesítettünk. Végig gondolva, elemezve a teljesítést, én úgy ítélem meg, hogy a feladat teljesítése 70% a fejben dől el és 30% a fizikumban. Én így győztem le magam és teljesítettem a Kört!

Hihetetlen mire képes az emberi test! – mondja befejezésül Andi!”

Gratulálunk Andinak és Zsoltinak ehhez a kimagasló teljesítményhez!