Egyáltalán nincs rezsije, és semmilyen közműre sincs szüksége. A Noah Houseennek ellenére nem fog többe kerülni, mint a hagyományos lakóházak. A technológia a Csendes-óceánon esett át az első tartós tesztelésen, a prototípus pedig a Pilisben épül. Az világújdonságot jelentő szuperházról megálmodója, Blaskovich Ákos mesélt az Energiafigyelőnek.

Szabadalmaztattál egy lábakon álló házat?

Egy talajcsavarokon álló, mobilházat, ami abszolút összkomfortos, minden benne van. Saját maga termeli meg az energiát, magának biztosítja a vizet, és minden a házon belül történik, tehát a természetbe nem kerül ki semmi. Még tartályokat sem kell beásni, fúrni-faragni, ha pedig meguntad a lakóhelyet, ugyanúgy szétszedheted és elviheted máshová. Kicsavarod a talajcsavarokat is, és nem hagysz magad után törmeléket, betont, miegyebet.

Blaskovich Ákos. fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

Most épül az első prototípus, de miért éppen a Pilisben?

Ez egy gyönyörű, déli fekvésű telek, csodás panorámával. Kint vagyunk a préri közepén, tehát tökéletesen szemlélteti azt, hogyan lehet a természettel összhangban, vele egy hullámhosszon élni.

Sorozatban is fogod tudni gyártani?

Nem csak az volt cél, hogy egyetlen házat felépítsek. Ez egy típusház, gyakorlatilag úgy működik, mint egy autó. Ez egy érdekes kérdés különben, mert (főleg) a magyar ember azt mondja, hogy az ő családi háza olyan legyen, mint amit ő megálmodik.

Általában itt rontják el az egészet, mert a mérnökök azt szokták mondani, hogy az első házat, amit felépítesz, add el az ellenségednek, a másodikat a barátodnak, a harmadikat tartsd meg! Nekem ez az ötödik házam… olyan házat akartunk létrehozni, ami egy autóhoz hasonlít. Aki saját házat akar, mert csak az jó neki, meg szoktam kérdezni, hogy milyen autóval jársz. A válasz mondjuk az, Mercedesszel. Ilyenkor vissza szoktam kérdezni, hogy és az neked jó? Miért nem építesz magadnak autót? Ez a lényeg, miért kellene mindig ugyanazt feltalálni, ugyanazokat a hibákat elkövetni, ha van egy termék, ami jól működik. Ez is egy ilyen termék.

Nem lehet kisebbre-nagyobbra szabni, hanem a belső dizájnban, berendezésben, színekben lehet a végtelenségig variálni burkolatokkal stb., de a ház úgy van kitalálva, hogy minden egyes négyzetcentiméterének funkciója legyen. Ne legyen benne holt tér, a déli nap nyáron ne süssön be, de télen besüssön és melegítse a nappalidat, sőt, az egész házadat. A napelem úgy van méretezve, hogy megtermelje, ami energiára szükséged van (14,6 kWp).

Mekkora az alapterülete?

126 négyzetméter belterület, plusz 90 négyzetméter terasz, szerintem ez abszolút élhető… Sőt, úgy van kitalálva, hogy egy nyitható üvegfallal tavasztól őszig a teraszt is be tudjuk vonni a lakótérbe. Van benne rendes konyha, és nyári konyha is.

A vízellátást hogyan oldottad meg?

A ház összegyűjti az esővizet és ásványvíz-minőségű ivóvizet állít elő belőle. Hat havi mennyiséget tudunk tárolni, de ehhez az is kellett, hogy hihetetlen módon lecsökkentsük a ház vízfogyasztását. Olyan technológiákat alkalmazunk, amivel rengeteg vizet meg tudunk spórolni. Az egyik ilyen a WC (ebből kettő is van benne). Még a takarékosak is 8-10 liter körüli vizet használnak az öblítéshez, a hagyományosak pedig 15-20 litert öblítésenként. Mi speciális WC-ket használunk, amit inkább a repülőgépekéhez lehet hasonlítani. Egy szivattyúrendszer viszi el belőle a dolgot és az egész öblítést megoldja fél liter vízből.

Jól tudom, hogy ez a ház a tengeren született?

Az alapötlet onnan jött, hogy amikor a Csendes-óceán átkelésen hajóztam, volt időm ilyeneken gondolkodni. Arra gondoltam, hogy itt vagyok a világ legnagyobb összefüggő vízfelületén egy olyan kis hajóval, ami egy pontszem egy olyan közegben, ami ebben a formában nem annyira a lételemünk. Ha beleesem a vízbe, akkor van mondjuk egy napom, utána végem. De ezen a kis hajón viszont minden luxuskörülményünk megvolt, ugyanúgy termeltük az energiát napelemekkel, akkumulátorokkal tároltuk, ivóvízkészítő-berendezés csinálta a tengervízből az ivóvizet, szólt a rádió… mindenünk megvolt. A túlélés szigete volt a mi kicsi hajónk. Azon gondolkodtam, hogy ha ezt a kis hajót kirakom a partra, ugyanúgy működik, ott is tudsz benne élni, akkor a „túlélés szigeté”-ből meg kellene építeni a „túlélés házát”.

Eredetileg azt terveztem, hogy amikor visszajövök, veszek egy ilyen házat, amiben minden benne van. Az volt az érdekes, hogy kiderült: ilyen ház nincs! Sehol a világon nem találtam ilyent, ezért is tudtuk levédeni, mert ezt így még senki nem találta fel. Létező rendszereket alkalmaztunk, de eddig mindenki csak külön használta őket, egybeintegrálva még nem.

Hogy köt ki egy magyar a Csendes-óceánon?

Gyerekkori álmom volt körbehajózni a földet, de én olyan vagyok, hogy ha már körbehajózom, akkor ennek legyen valamilyen apropója is, ne csak feleslegesen „dőzsöljünk”. Használjuk ki arra, hogy kísérletezzünk, és kutassunk. Az volt az elképzelésem, hogy összegyűjtöm azokat a technológiákat, amikről már mindenki hallott, de azt már nem tudják, hogy ezek mennyire használhatóak, és megbízható a működésük. Azt mondtam, hogy jó, csináljunk egy ilyen zöld utat és teszteljük együtt ezeket, ráadásul zord körülmények között, külső segítség nélkül. Ha egy tengeri vihart kibír a napelem, sok száz liter sós vízben, akkor egy özönvízszerű trópusi esőt is ki fog bírni, amik egyre inkább jönnek.

Ha a LED-es lámpák nem áznak be a hajón, és nem mennek tönkre, akkor itt is működni fog valószínűleg harminc éven keresztül. Ugyanez vonatkozik az újrahasznosított alapanyagokból készülő dry hibrid technológiás, zárt rendszerű akkumulátorokra, a vízkészítő-berendezésre is. Ezeket a rendszereket teszteltük a vízen.

Saját fejlesztésű technológiák?

Nem, például egy abszolút hétköznapi napelemet használtunk, amit az egyik támogatónktól kaptunk, hogy teszteljük le. Felajánlották azt is, hogy van hajóra való napelem, de én azt mondtam, hogy nem, nekem „parasztos”, hétköznapi napelem kell, pont erre vagyok kíváncsi: bírja, vagy nem bírja! Még az összeszerelésüket is teljesen hétköznapi módon oldottuk meg, ahogy egy lakóháznál. Az út egy évig tartott és teljesen jól vizsgáztak a berendezések.

Teszteltétek már a ház működését valahol?

Ezt a házat nem most építjük fel először. Miután a gyárban elkészült, még ott összeszereltük és kipróbáltuk. Ezután szétbontottuk, felhoztuk ide, és most újra összerakjuk. A falak is panelekben szállíthatók, szerelhetők.

Milyen hőszigetelést alkalmaztok?

A szerkezetet Thermofloc cellulóz szigeteléssel töltjük ki, ez ledarált, újrahasznosított papírhulladék, amit sóval, és egyéb adalékanyagokkal kevertek össze. Ettől éghetetlen lesz, tehát tűzállósági szempontból is tökéletes, és a bogarak, egerek sem költöznek bele, mert sót nem kedvelik. Van még egy óriási előnye: minden passzívháznál (a Noha House annál magasabb kategória) a legnagyobb probléma az, hogy a szellőztető berendezés miatt télen a levegő hihetetlenül kiszárad a házban, ezért párásítani kell. A cellulóznak nagy a nedvességfelvevő-képessége, ezért a nyáron magába szívott nedvességet télen kiadja, amikor kisebb a páratartalom a külsőnél, akkor elkezdi visszafelé engedni.

Mint egy például vályogház?

Igen, pontosan így van, abszolút szabályozza a páratartalmat is a házon belül önállóan. Így sem a szárazsággal, sem a penésszel nem lesz gondunk.

…sem a szárazsággal, sem a penésszel nem lesz gondunk…

Speciális, három rétegű nyílászárókat alkalmazunk, amikben benne van egy árnyékolási technológia is. Maga a ház nem szorul rá, hogy árnyékolva legyen, de ha sötétíteni szeretnénk a szobát, azt az üveglapok közötti megoldással lehet megtenni. Ezt nem fújja el a szél és nem is porosodik. De mindenbe igyekeztünk belevinni valamilyen kis plusz ötletet, ami egyrészt hasznos, másrészt érdekesebbé teszi a házat. A fürdőszoba padlójában például kis, csiszolt kavicsok lesznek, hogy javítsák a gyerekek- és szülők tartását és ne legyenek lúdtalpasak. Az automata szellőztetőrendszer miatt nem kell szellőztetni, és mivel szűri is a levegőt, ez az allergiásoknak is kedvez, mert nem kerül be pollen.

Mennyibe fog kerülni?

Mi úgy számoltunk, hogy körülbelül ugyanannyiba fog kerülni, mint egy hagyományos ház, nagyjából 250 000 Ft/m2 környékén lesz. Ebben nincs benne a bútorzat, a belső burkolatok, hiszen az a megrendelő igényétől függ. Egy konyha lehet háromszázezer forint, de lehet hatmillió is…

…és a rezsit is el lehet felejteni…

De a lényeg, hogy nem drágább a hagyományos háznál, és innentől nincs értelme megtérülésről sem beszélni, mert ugyan ökoplusszos ház, tehát még a passzívháznál is magasabb kategória, de nem fizettünk érte többet. Beköltözünk és a rezsit is el lehet felejteni. Meg a közműveket is.

De a gyártásához azért kell energia?

Ezt is karbon-semlegesítettük úgy, hogy 2400 fát ültettünk ide a környékre azért, hogy még a gyártás során használt energiát is kizöldítsük.

Semmilyen közműre nincs szükség ahhoz, hogy beköltözhessünk?

Az áramellátást tökéletesen megoldják a napelemek, a megtermelt energia egy részét sziget-üzemű akkumulátorokban tároljuk. Ma még érdemes rátcsatlakozni az elektromos hálózatra, mert ide betáplálva olcsóbb az energia tárolása, de ahogy csökken az akkumulátorok ára, már erre sem lesz szükség.

Az építési engedély megszerzése nehéz hozzá?

Nem nehéz, hanem lehetetlen… Ha nincs ilyen fiók, nem tudják mibe rakni az aktát, hanem az asztalon marad, és tologatják ide-oda. Ezért ez ma még egy folyamatos harc, hogy egyáltalán minek számít ez? De rajta vagyunk, hogy ez megoldódjon, egyrészt TÜV-minősítést kapjon, másrészt igyekszünk olyan törvénymódosítást elérni, ami megnyitja az utat előtte. Akkor már csak az adott önkormányzattal kell egyeztetni, hogy illeszkedjen a település képébe.

Tulajdonképpen olyan helyeken is tudunk így építkezni, ahol egy hagyományos ház szóba sem jöhetne?

Abszolút így van, és ez azért fontos, mert a föld túlnépesedett és hogy ez az embertömeg hol él, az nagyon nem mindegy. Ha ez a tömeg beköltözik a városokba, az hihetetlen mennyiségű szén-dioxidot nyom a légkörbe, mert a város nem tud önfenntartó lenni. Ha egy ilyen házzal kiköltözöm a természetbe, akkor a természet szempontjából láthatatlan vagyok, mert nincs öko-lábnyomom, nem használok semmit arra, hogy a saját életkörülményeimet fenntartsam. Ha mindenki ilyenben lakna, nem lenne globális felmelegedés.

…nem lenne globális felmelegedés…

2021-től egyébként is hamarosan csak közel nulla energiaigényű házak kaphatnak használatbavételi engedélyt

Az egész világon a passzívházakat erőltetik, de a passzívház egy építészeti csőd. Egy nem működő valami, amit most megpróbálnak – ráadásul egységesen – ráerőltetni mindenkire, ami értelmetlen.

De miért az?

Azért, mert a passzívház, egy kis energiaigényű ház, de attól még van energiaigénye. Ráadásul horribilisen drága eszközökkel kell felruházni (A kevesebb a jövő megoldása! – Energiafigyelő 2015/1 szám. A szerk.), ez egy soha meg nem térülő dolog. Én mindig azt firtatom, hogy rendben van, hogy építenek egy Euro6-os autót, beleraknak öt katalizátort amit Kínában gyártanak széntüzelésű erőműből származó árammal. Nem lehet, hogy ez többet szennyez, mint amit az autó kipufogna az egész pályafutása során? Nincs olyan, hogy nem itt büdös, hanem ott! Egy földünk van, nem határozhatom meg, hogy amit ott kinyomnak azt én nem szívom be! Nem fog ott maradni a probléma, ezért vannak az árvizek, viharok, stb.

…ezért vannak az árvizek, viharok…

Nem lehet a problémát szétszelektálni országokra, hogy ha mi csak katalizátorossal járunk, akkor nálunk jó lesz a levegő. Ez egy butaság. A passzívházaknál ugyanaz a helyzet. Ha rengeteg energiát belerakunk a a geotermikus fűtésekbe, és horribilis összegeket költünk rá, ezt soha nem fogjuk belőle kivenni. A modern dízel autóknál drága és bonyolult szerkezetekkel sikerült elérni, hogy nincs látható koromkibocsátás, hanem helyette sokkal károsabb, de szabad szemmel láthatatlan részecskéket pufognak ki… Ha váltunk, és csinálunk elektromos autót, nincs koromkibocsátás, meg emisszió – és ez a jövő: a házam annyi elektromos energiát termel, hogy az elektromos autómat ha feltöltöm vele egyrészt ingyen autózom, másrészt a közlekedésemmel nem terhelem a környezetet sem.

Mennyi a várható élettartama?

Egy acélszerkezet mennyi idő alatt megy tönkre tönkre? Az Eiffel-torony sem mai darab, itt pedig be van burkolva a tartóváz, tehát nem éri víz. Egy hagyományos ház sem bírhatja nagyon tovább, mint ez, persze kifesteni ezt is ki kell majd időnként. Ami elromlik, vagy megsérül, minden további nélkül cserélhető, mint egy autónál.

Hamar birtokba lehet venni egy ilyen házat?

Ideális körülmények között egy hónap alatt áll az egész, de ebben már a burkolatok is benne vannak. Több haszna is van a közműnélküliségnek: egyrészt nem kell költeni sem engedélyezésre-terveztetésre sem a kivitelezésre, sőt, a telekhez is olcsóbban juthatunk, akár szebb helyeken is. Másrészt, ha például hitelből építi valaki a házat, akkor nem a rezsin felül kell a hitelt törleszteni, hanem a rezsi (ami egy ekkora háznál simán 50-60 000 forint havonta) helyett. Aztán, ha lejárt a hitel, onnantól kezdve sincs vízdíjunk, villany-, és gázszámlánk, míg egy hagyományos háznál a csekkek jönnek a végtelenségig. Még attól kell sem kell tartani, hogy elfogy a gáz, összeomlik az áramellátó rendszer, felemelik a díjakat, stb. Van még egy érdekes kérdés. Ha házat hitelre építesz, a bank mindig azt vizsgálja, hogy hová építed. Mondok egy szélsőséges példát: ha Ózdon építesz egy 150 milliós házat, akkor az másnap ugyanúgy csak ötmilliót fog érni, mint a mellette lévő, mert nem tudod többért eladni, így a fedezet is csak annyi lesz. Ezt pedig ott építed fel, ahol akarod, aztán szétszeded és felépíted máshol. Úgy adhatod el, mint egy használt autót, nincs helyhez kötve. Végül a hab a tortán: ez a ház szélsőséges időjárásra lett méretezve, 180 km/h-s szelet, 7-es erősségű földrengést, másfél méteres hóterhelést, özönvízszerű esőzést, és mivel lábakon áll, 1,8 méteres árvizet is kibír.

UPDATE: A Noah House BETA névre keresztelt, sorozatgyártásra érett, továbbfejlesztett verziója az idei Construmán mutatkozott be. Bővebben itt olvashat róla.

Az interjú az Energiafigyelő magazin 2015/2. számában jelent meg