Persze! Lehet erre legyinteni! Fecskék? Méhek? Szúnyogok? Rovarok? Zivatarok? Szárazság? Vízszennyezettség?

Ne is törődj vele! Mi még túléljük!

De mi lesz a gyermekeinkkel és az emberiség jövőjével??

Két hír az OMSZ-től

Ismét megdőlt a hidegrekord (2019.07.12.)

Július 12-én ismét megdőlt a legalacsonyabb napi minimumhőmérséklet országos rekordja. Az ország keleti felében szinte mindenhol 10 fok alá hűlt a levegő hőmérséklete. A leghidegebb Zabarban volt, ahol 3,8 fokig hűlt le a levegő, de Nyírlugoson is (4,5 fok) alacsonyabb volt a minimum hőmérséklet az eddigi országos rekordnál. A korábbi rekord 5,2 fok volt, melyet 1937-ben, Dobogókő állomásunkon mértünk. Zabar településen nem ritkák a hűvös éjszakák, hajnalok; eddig összesen több mint 40 országos legalacsonyabb napi minimumhőmérséklet értéket regisztráltunk e községben.

Megdőlt az országos és a fővárosi melegrekord (2019.06.15.)

Június 15-én szombaton folytatódott a hőség, a hegyi állomások kivételével mindenhol elérte vagy meghaladta a hőmérséklet a 30 fokot, de még Kékestetőn is nyári nap (25,0 fok) volt. Az országban a legmagasabb hőmérsékletet Budakalászon mértük, ahol 35,8 fokig melegedett fel a levegő, ezzel megdöntve az 1987-ben Körösszakálon, Örkényben és Tiszakécskén mért 35,0 fokos értéket. Budapesten is megdőlt a napi maximumhőmérsékleti rekord, ugyanis Újpesten 34,7 fokot regisztráltunk, így fél fokkal volt melegebb mint 1986-ban Krisztinavárosban (34,2 fok).

A hőmérséklet mérésekről:

A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli elem.