Az északkeleti agglomerizációnak ma már nem is Vác a legnépesebb városa, hanem a vadul terjeszkedő Dunakeszi, ahol 1990-ben 26 ezren, ma pedig 45 ezren élnek.
Részletek a cikkből:
Három éve csökken folyamatosan Budapest lélekszáma: 2016–2017-ben 3-3 ezerrel, tavaly csaknem 6 ezerrel többen hagyták el a fővárost, mint ahányan beköltöztek oda. A vándorbotot ragadók többsége hagyományosan a központi agglomerációban kezd új életet, a főváros „szoknyájához” tartozó 80 településen másfél évtizede 738 ezren, tavaly már több mint 850 ezren éltek.
A főváros területénél négyszerte nagyobb elővárosi gyűrűn belül újabban 6 térséget különböztetnek meg, közülük a legnépesebb s legnagyobb népsűrűségű déli szektor lélekszáma emelkedett ebben az évtizedben is a legnagyobb mértékben. Miközben Magyarország számos távoli vidéke egyre inkább kiürül, Érd–Szigetszentmiklós térségében a 2010-es években 8 százalékkal gyarapodott a népesség. Az 1990-ben 43 ezer lakosú Érdet így már 70 ezren lakják, ehhez képest Salgótarján lélekszáma ugyanezen időszak alatt 48 ezerről 34 ezerre, Hódmezővásárhelyé 51 ezerről 41 ezerre zuhant.
A fővárosi agglomeráció fél évszázaddal ezelőtt nem volt akkora, mint jelenleg. Az 1970-es évek elején még csak a 10–15 kilométeres távolságon belüli 45 helységet sorolták a szóban forgó övezethez. Újabban viszont már a Lánchídtól 35 kilométeres távolságra eső Vác is az átlőtt körte formájú térséghez tartozik, habár a patinás püspöki székhely besorolását több szakértő is vitatja. Vác maga is jelentős térségi centrumnak számít ugyanis a Börzsöny körzetében, intézményhálózata pedig messze felülmúlja az átlagos hazai középvárosokét. Mintha a spontán folyamatok maguk is megkérdőjeleznék agglomerációs jellegét, talán ez az egyetlen olyan város az átlőtt körtén belül, ahol stagnál, sőt újabban enyhén csökken a lélekszám. Az északkeleti szektornak ma már nem is Vác a legnépesebb városa, hanem a vadul terjeszkedő Dunakeszi, ahol 1990-ben 26 ezren, ma pedig 45 ezren élnek.
Lakóinak 13-14 százalékát vesztette el 1990 óta a főváros (266 ezer személyt), miközben az agglomeráció népessége 55 százalékkal bővült (550 ezerről 850 ezerre). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország központjától mintegy negyedmillió lakos egyszerűen kijjebb költözött Pest megye zöldövezeteibe. Budapest lélekszámának visszaesésében a természetes fogyás is vastagon szerepet játszott, hiszen a fővárosban évről évre többen vesztik életüket, mint ahány gyerek világra jön. Az agglomeráció népességének felfutása ráadásul nem is csak a fővárosból kiköltözőknek köszönhető, hanem a más vidékről „felköltözőknek” is.
Teljes cikk itt olvasható: