"Az agglomerációs nagyvárosok fideszes polgármesterei közül kizárólag Dunakeszi polgármestere Dióssi Csaba maradt állva. Ő a kormánypárt utolsó nagy bástyája Budapest környékén. A polgármester 11 százalékkal győzött, a képviselő testületben 9-5-1 az arány a kormánypártok javára. 2014-hez képest az ellenzék tudott 2 egyéni mandátumot szerezni, jellemzően olyan jelöltek, akik ismertek voltak a 48 ezres városban.
A beszélgetéseink során az a kép rajzolódott ki, hogy a választás szempontjából az önkormányzat eredményesen csoportosította a fejlesztéseket az utolsó másfél évre. Új iskolákat adtak át. Kettőt. Egy vadonatújat és egy régit, amelyet alaposan felújítottak, kibővítettek és ezentúl a katolikus egyház üzemelteti, azaz valóban új iskolának számít. Készült bölcsőde és felújították az összes orvosi rendelőt. A kampányban remek ütemben tudták bejelenteni a növekvő város számára elengedhetetlen két új iskola és a Művészetek Háza megépítését is.
A közlekedés neuralgikus pont Dunakeszi életében. A város vezetése kilobbizta, hogy az M2-est még a választás előtt adják át, a hozzá kapcsolódó nagyon fontos, a város elkerülését lehetővé tevő új úttal. Az addigi közlekedési káosz megszűnt, ma már csak a csúcsidőben vannak dugók, kisebbek, mint mondjuk a Szentendrei úton.
Hatalmas húzás volt, hogy a polgármestert kivették a napi politikai csatározásokból. Dióssi Csaba polgármester politikai kérdésekben lényegében nem foglalt állást. Semmi migránsozás, sorosozás, EU-zás. Ez bevált, mert a politikai támadások mind elhaltak és egy idő után már nem is próbálkoztak ilyennel, ráadásul a városvezetők semmilyen korrupciós támadásra sem adtak okot, magyarán az elmúlt 3-4 évben ilyen ügyek még mutatóban sem voltak.
Fontos volt, hogy nem hibáztak tehát a kampányban. A dunai strand rendbetétele bevált, a kulturális fesztiválok jól sikerültek, új közösségi tereket nyitottak meg, lett Katonadomb, főtér, kisebb sportlétesítmények, közben pedig a focit nem tolják túl.
Dióssi Csabának jól jött, hogy egy bevallottam nem kormánypárti intézet, országos hírt kapott felmérése, azt hozta ki, hogy Dunakeszin a legjobb élni az egész vidéki Magyarországon. Ezzel kifogták a szelet az ellenzék “Jobb Dunakeszi” kampányából.
Az újrázó polgármester tehát dolgozott, ha kell beleállt népszerű dolgokba is. Például a piszkos, pontatlan, zsúfolt vonatok ügyébe, vagy a kamionok kitiltása Dunakesziről. Dióssi Csaba azonban azzal is elhúzott az agglomerációban elbukott fideszes polgármesterek előtt, hogy jó médiát épített. Olyant, amely ugyan őt tolta, de nem csapta ki a biztosítékot, mint például Érden.
A helyi kormánypártok fontos felismerése volt 2014 végén, hogy az online médiatérben sehol sincsenek. A politikai közéletet négy nagy felület uralta. Az állítólag baloldali Hírhatár, a jobbikosnak tartott dunakeszi-online és még két zárt, de hatékony csoport.
Ebben a helyzetben létrehoztak a helyi kormánypártok, az önkormányzat anyagi támogatásával, egy új médiát, a Dunakeszi Postot. Ennek hangvétele mérsékelt, de önkormányzatpárti. Az egymással szembe álló felek is hírforrásként tekintenek rá. A Post mérsékelt hangvétele és ezen keresztül az események tálalása hatékonyan sugallta a “Dunakeszin jó élni” szemléletet és elvette a teret az ellenzéki orgánumoktól. Ez átragadt a szavazókra is.
Források, beruházások, média
A média jó kezelése, a források megszerzése, valódi beruházások érkeztetése, vagyis a település érdekében végzett lobbimunka Dunakeszin sikert, ezek hiánya Szentendrén és Érden kudarcot hozott a polgármesternek."
Forrás: BudaPestkornyeke.hu