Meghalt az 1930-ban Veresegyházon született Huszár Tibor akadémikus, szociológus, tudtuk meg a család közlése alapján. 89 éves volt. Huszár az ELTE Szociológiai Intézetének alapítója, előtte 56-os felkelő, majd 1990-ben rövid ideig országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

1949-ben kikerült a moszkvai Lenin Intézetbe, ahol pedagógiai, pszichológiai és logikai tanulmányokat folytatott. 1953-ban szerzett diplomát.

1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. Diplomájának megszerzése után a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének alosztályvezetője volt, majd 1954-ben a budapesti bizottság titkáraként kezdett el dolgozni. Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt (a Petőfi Kör vezetőségi tagja volt) 1957-ben kizárták a Magyar Szocialista Munkáspártból. Tanárként tudott elhelyezkedni. 1959-ben visszavették az MSZMP-be, de komolyabb politikai szerepet nem vállalt, ekkor kezdődött tudományos pályafutaása.

Tudományos pálya

1960-ban került az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia tanszékére, ahol 1969-ig adjunktusként dolgozott. Ekkor kapta meg egyetemi docensi kinevezését, ugyanebben az évben a szociológiai tanszék vezetését is átvette. 1977-től egyetemi tanár. A tanszék 1983-ban átalakult Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetté, melynek igazgatója lett. Ezt a tisztségét 1992-ig viselte.

Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Szocialista Párt pártonkívüli jelöltjeként annak országos listájáról bekerült az Országgyűlésbe, de négy hónappal később lemondott mandátumáról.

1975-ben az MTA Szociológiai Bizottságának elnöke lett, később az Athaeneum Bizottságban is dolgozott. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 2003-ban Széchenyi-díjban, 2011-ben Hazám-díjban részesült.

Kutatási területei közé tartozott az erkölcsi tudat kérdései, értelmiségszociológia, magyar értelmiségi mozgalmak történeti szociológiai elemzése, tudáselit, valamint az államszocializmus hatalmi viszonyainak elemzése, politikusok életútja. Több Bibó Istvánnal, Erdei Ferenccel és Kádár Jánossal kapcsolatos mű szerzője, szerkesztője volt. 2001-ben lett az ELTE Társadalomtudományi karának professor emeritusa, és azután is éveken át aktív oktató és kutató tagja maradt az intézménynek.

A Valóság, a The New Hungarian Quarterly és a Szociológiai Szemle szerkesztőbizottságainak, és a Magyar Szociológiai Társaságnak is tagja volt.

Forrás: index