Kockázatosnak, meggondolatlannak és egyedieskedőnek is nevezték már az elmúlt hetek vitáiban Svédország hozzáállását az új koronavírus-járványhoz. Miért nem vezettek be szigorú korlátozásokat? Vajon jó úton járnak?
Részletek a cikkből!
A gazdaság sikere
A koronavírus-járvány hatásait nem lehet egyszerűen csak egészségügyi szempontból megközelíteni. A svéd megközelítés egyik hatásaként a gazdaság sokkal kevesebb kárt szenvedett el, mint a szomszédos országoké.
Míg Finnországban 70, Dániában pedig 66 százalékkal zuhantak be a személyes költések, addig Svédországban ez az arány 30 százalék. A munkanélküliség Norvégiában négyszer olyan gyorsan emelkedik, mint a svédeknél. Minden jel arra mutat, hogy a svéd gazdaság kevésbé szenvedi meg a válságot, mint Európa nagy része.
Magas halálozás
Ami az egészségügyet illeti, a sokat emlegetett nyájimmunitásban a svédek kifejezetten jól állnak. Egy napokban közzétett tanulmány szerint Stockholmban az emberek 25-40 százaléka valószínűleg már átesett a fertőzésen. Ez az arány május végére elérheti a 60 százalékot.
Nem igaz, hogy Svédország nem tett semmit: betiltotta a tömegrendezvényeket, bezárta a középiskolákat és egyetemeket és megkérte az időseket, hogy maradjanak otthon. Ugyanakkor az éttermek, az általános iskolák és a legtöbb vállalkozás nyitva maradt.
Mindez oda vezetett, hogy a lakosság arányaihoz viszonyítva több ember veszítette életét, mint a szomszédos északi országokban.
A cikk írásának idején Svédországban hivatalosan 14.777 Covid-19 esetet tartanak számon, 1580 ember veszítette életét. A fele annyi lakosú Norvégiában 7156 eset volt (ez arányaiban megfelel), viszont csak 181 ember halt meg. A Norvégiához hasonló lélekszámú Finnországban 4014 betegre 98 haláleset jutott.
Az látszik tehát, hogy a kétszer annyi lakosú Svédországban a vírus mintegy tízszer annyi halálos áldozatot követelt. A kórházak ugyanakkor nincsenek túlterhelve, múlt heti adatok szerint kapacitásuk 80 százaléka van kihasználva.
Egyelőre senki sem tudja megmondani, Svédország hogyan jön majd ki ezekből a hetekből, azt pedig pláne nem, hogy a járvány esetleg második vagy harmadik hulláma milyen hatással lesz. Alighanem hosszú időnek el kell még telnie addig, amíg kiderül, helyes volt-e a svéd stratégia.
A teljes cikket itt olvashatod:
Tovább