Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai tanszékének meteorológusa a Másfélfok című klímapolitikai oldalon elemezte az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliát és a védekezés természetközeli megoldásait.
Mint írja, a villámárvizek kialakulásakor alapvető fontosságú, hogy rövid időn belül (maximum hat óra alatt) az átlagosnál több csapadék essen egy adott területen. Ennek hátterében jellemzően konvektív csapadék áll. Ez a jelenség elsősorban a nyári félévhez köthető, hiszen a sűrűségkülönbség abból ered, hogy a felmelegedett felszín magasabb hőmérsékletű a környezetéhez képest. Kis szerint Magyarország éghajlatát tekintve amúgy is a nyár a legcsapadékosabb évszak, és az egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék lehullása is erre az időszakra jellemző, viszont az elmúlt években gyakoribbá váltak az egy nap alatt lehulló jelentős, vagyis 10 milliméternél nagyobb csapadékú napok és ez a jövőben az előrejelzések alapján csak fokozódik.
A teljes cikket itt olvashatod:
Tovább