NEM ELÉG A STATISZTIKAI HÓKUSZPÓKUSZ, TÉNYLEGES ELŐRELÉPÉSRE LENNE SZÜKSÉG!

ITT A MAGYAR NEMZETI BANK JELENTÉSE:

(Részletek)

Az MNB versenyképességi rangsorában Magyarország a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között 2020-ban (2.6. ábra). Hazánk 47,4 pontot ért el, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól. A rangsor élén a skandináv országok és Hollandia végzett, míg a lista végén Románia, Görögország és Bulgária helyezkedik el. A Versenyképességi Index első felében a fejlett nyugat- és észak-európai országok helyezkednek el, miközben a mediterrán országok inkább a középmezőnyben végeztek. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (53,1 pont) és Észtország (52,5 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól. A legjobban teljesítő Svédország 67,3 pontot ért el a lehetséges 100 pontból, azaz minden ország esetében van még tér a versenyképesség erősítésére.

Az MNB Versenyképességi Index rangsora és az országok gazdasági fejlettsége között erős összefüggés figyelhető meg (2.8. ábra). Az európai uniós országok öt, viszonylag jól elkülöníthető csoportra bonthatók versenyképességi helyzetük és vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-jük alapján. Az éllovasok közé a versenyképességi szempontból három legjobb teljesítményt elérő ország (Svédország, Hollandia és Dánia) tartozik, akik egy főre jutó GDP szerinti rangsorban egyaránt az élmezőnyben szerepelnek. Őket követik azok a fejlett nyugat-európai országok (Ausztria, Belgium, Németország, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország és Málta), akik versenyképességi pontszáma és gazdasági fejlettsége egyaránt elmarad az „éllovasoktól”, azonban még így is jó eredményt mutatnak mindkét dimenzióban. A következő két csoport vegyesen tartalmaz felzárkózó és leszakadó országokat, amelyek versenyképessége hasonló, de annak dinamikája éppen ellentétes. Kissé magasabb Spanyolország, Csehország, Szlovénia, Észtország és Portugália versenyképessége, amelyhez képest néhány ponttal marad el Olaszország, Ciprus, Szlovákia, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Lettország és Horvátország. Az utolsó csoportba tartozó három ország (Görögország, Románia, Bulgária) esetében már jelentős versenyképességi lépések szükségesek a jobban teljesítő régiós országok csoportjának eléréséhez is.

Magyarország kissé az uniós országok eredményeinek trendvonala alatt helyezkedik el, azaz gazdasági fejlettségünk enyhén alacsonyabb versenyképességi helyzetünknél. A trendvonal mentén történő elmozdulás – tehát a gazdasági fejlettség és a versenyképességi helyzet egyidejű javítása – jelenti a fenntartható felzárkózás megvalósítását, amelyet az MNB célként tűzött ki Versenyképességi programjában. Ennek eléréséhez tehát nem elégséges a gazdasági teljesítmény fokozása, a versenyképességi fordulat párhuzamos megvalósítása is elengedhetetlen. Érdemes továbbá kiemelni, hogy az itt bemutatott eredmények ugyan nem állítanak semmit a két vizsgált mutató közötti oksági kapcsolatról, az azonban megállapítható, hogy jelen számítás szerint a Versenyképességi Index pontszámának egy pontos emelkedése az egy főre jutó GDP körülbelül 860 dolláros emelkedésével járhat együtt.

Teljes jelentés itt olvasható: 

https://www.mnb.hu/letoltes/versenykepessegi-jelentes-hun-2020-0724.pdf