Miért veszélyes a kémiai szúnyogirtás és miért lehet eredménytelen a földi permetezőkocsis irtás?
A magyarországi szúnyoghelyzetről a hazai kutatások egyikét vezető Garamszegi László Zsoltot, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetét (ÖK-ÖBI) igazgató evolúcióbiológus-ökológust kérdezte a cikk írója.
Részletek a cikkből:
„A csípőszúnyogok ellen jelenleg használt kémiai irtószerek az ökológus szerint komoly veszélyt jelentenek számos vadon élő, jelentős ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó rovarra. A vegyi irtás halálos a Dixida (több bioindikátor faj tartozik ide), a Chironomidae (lárvái algafogyasztók, tavak eutrofizációját akadályozzák meg), és a Tipuloidea (lárváik a lebontásban játszanak szerepet) szúnyogcsalád fajaira is, amelyek meghatározó tagjai a táplálékláncnak. Továbbá számos más ízeltlábú, például a korai fejlődési stádiumban lévő pókok, illetve olyan rovarok, mint a katicabogarak (Coccinellidae), fátyolkák (Neuropterida), darazsak (Vespidae) fajaira is. A Magyarországon bevetett deltametrin típusú irtószereket a nemzetközi kutatások toxikusnak találták a házi- és vadméhekre is. Bár szúnyogirtás előtt a méhészeket elvben ugyan figyelmeztetik, és az egyes irtószereket általában háziméhekre tesztelik is, ez nem feltétlenül reprezentatív más beporzókra, így a vadméhfajokra sem.”
„A megnövekedett igény miatt előfordulhat, hogy egy permetezőkocsinak több települést kell bejárnia éjszakánként, de ez így hatástalan lesz, mert sok helyen az irtás a szúnyogok aktív időszakán kívülre fog esni, és helyettük más éjjel repülő ízeltlábú fog elpusztulni.”
A teljes cikket itt olvashatod: