Tanulmányok sora jön létre, ami azt mutatja be, hogy az elektromos autók – a teljes életciklusukat tekintve – nem kevésbé károsak a környezetre, mint a robbanómotoros társaik.  

2019 tavasszán az IFO kiadott egy tanulmányt, amely Christoph Buchal fizika professzor vezetésével készült és azt állítja, hogy az elektromos járművek CO2-kibocsátása magasabb, mint a dízel autóké. Ez szerte Európában megjelent a sajtóban, Belgiumtól Budapestig szakmai vitákat generált és újabb municiót adott azok kezébe, akik szkeptikusan állnak hozzá az elektromos autók létjogosultságához, a környezetszennyezés csökkentésében.

Európa 2030-ra minimum 40 százalékkal csökkenteni kívánja a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását. E cél érdekében Németország és a kontinens számos más országa is ösztönzi az elektromos autókra való áttérést. A tanulmányban – hogy kiderítsék ennek a valóban pozitív hatását – összehasonlították a Tesla Model 3 elektromos- és a Mercedes C220d dízelautókat, hogy megvizsgálják a teljes életciklusra nézve, melyik szennyezi jobban a környezetet. Az autókat nem csak közlekedés közben vizsgálták, hanem megnézték, hogy a szükséges nyersanyagok bányászatától kezdve az üzemanyag előállításán át

Két okot határoz meg a tanulmány, ami miatt jobbnak tekinthető a diesel meghajtás. Mindenekelőtt az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártását nevezi meg fő CO2 kibocsátási pontként, amely jelentős mennyiségű energiát igényel, ezenkívül a lítium és a kobalt kitermelése is súlyos terhet ró a környezetre. A német kutatók szerint a Tesla Model 3 akkumulátor előállítása mintegy 11–15 tonna CO2-t bocsát ki. Úgy tekintették, hogy az akkumulátoronkénti átlagos élettartam tíz év és feltételezték, hogy az emberek körülbelül 15 000 kilométert autóznak évente, így jött ki az eredmény, miszerint a Tesla Model 3 kilométerenként 73–98 gramm szén-dioxidot bocsát ki.

Másodszor a villamosenergia előállítása során létrejött CO2 kibocsátást nevezték meg olyan tényezőként, ami jelentősen rontja az elektromos autók környezetvédelmi értékét. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kutatást Németországban végezték, ahol a villamos energia több mint egyharmadát barnaszénből és faszénből állítják elő, amelyek messze a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók a villamosenergia-termelők körében. Ha megnézzük Belgiumot, ahol a villamos energiát elsősorban alacsony szén-dioxid-kibocsátású nukleáris vagy megújuló energiaforrásokból nyerik, láthatjuk, hogy az elektromos autók kibocsátása átlagosan három-négyszer alacsonyabb, mint a belsőégésű motoroké. Tehát a német kutatók állítása nem teljesen téves, de csak Németországot illetően, így egyáltalán nem reprezentatív az egész világon, a probléma nem az, hogy már vannak villanyautók, hanem hogy még mindig vannak szénerőművek.

Teljes cikk itt olvasható:

http://gyartastrend.hu/cikk/fokuszpontok_athelyezodese_az_elektromos_autozasban