Az egykori magyar–román–szerb hármas határ közepén elnyúló Ada Kaleh szigete turisztikai attrakciónak számított jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt, ami a Vaskapu I. erőmű építése miatt tűnt el a Duna hullámaiban.
Jókai Mór „Az arany ember” című regényének egyik központi helyszínére, az utópisztikus és idilli életkörülményeket bemutató „Senki szigetére” talán mindenki emlékezik kötelező iskolai olvasmányaiból. A társadalomtól és az üzleti világtól elzárt, dunai ködben megbújó szigetről az olvasó azt hinné, hogy csak az író fantáziájában született meg, holott maga a „nagy mesélő” vallotta be „Utóhangok” című írásában, hogy a „jogilag sem a magyarokhoz, sem a törökökhöz sem tartozó”, de Szerbiához közel eső szigetről Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki egy al-dunai geológiai túráját követően.
SZÁVOSZT-VASS DÁNIEL GEOGRÁFUS-HIDROLÓGUS BÁR MÁR SOK ÍRÁSÁBAN KIFEJTETTE, HOGY JÓKAI TÁJLEÍRÁSA PONTATLAN, A TÍMEA LAKHELYEKÉNT LEFESTETT ALLUVIÁLIS SZIGET A NÁDASAIVAL, SŰRŰ VEGETÁCIÓJÁVAL JOBBAN PASSZOL A KOMÁROMI ERZSÉBET-SZIGETRE, MINTSEM A REGÉNYBEN SZEREPELTETETT ADA KALEH NYÜZSGŐ ÉS PONT NEM LAKATLAN FÖLDHÁNYÁSÁRA, AZÉRT MI MOST MARADJUNK A VASKAPU SZOMSZÉDSÁGÁBAN.
A geológus szavait erősítendőn a szóban forgó al-dunai gránitsziget annyira nem volt lakatlan és ismeretlen Európa lakói előtt, hogy még Hérodotosz is Cyraunis vagy Cotinusának „vad olajbogyók földjeként” említette meg a munkáiban. A rómaiak Yernisnek, Saannak hívták, ami „cserszömörcék földjét” jelentette. A németek nemes egyszerűséggel csak Caroline-Insel néven emlegették.
Több erről itt olvasható:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/09/24/50-eve-a-duna-melyen-a-titokzatos-senki-szigete/
Tovább