A kisméretű, moduláris reaktorok, az SMR-ek forradalma már elkezdődött: a közelmúltban több prototípust helyeztek üzembe, és más reaktorok engedélyezése, építése is folyamatban van. Számos mérvadó szakértő szerint a 2050-es klímacélok csak az atomenergia segítségével érhetők el anélkül, hogy gazdasági válságba torkolljanak a törekvések.
Az, hogy energiatermelési célra kisméretű reaktorokat is lehet alkalmazni, nem új ötlet, már a múlt század második felének közepén is felmerült ilyesmi. Bár akkor még elsősorban az volt a cél, hogy távol eső, elszigetelt területeken, például Kanada északi területein vagy óceáni szigeteken alkalmazzák őket, végül – elsősorban gazdasági okokból – lényegében sehol sem valósult meg az elképzelés, egészen a legutóbbi időkig, amikor Szibéria északkeleti partján Oroszország üzembe helyezte az első úszó atomerőművét. Az ilyen speciális és marginális alkalmazási lehetőségekkel bíró megoldásoknak azonban nincs jelentősége a világ energiatermelése és a klímavédelem szemszögéből.
Az elmúlt évtizedben viszont számos olyan tervet dolgoztak ki, amelyek alapvetően megváltoztathatják az atomenergiához való viszonyunkat, és az atomenergia alkalmazásának egyfajta reneszánszát hozhatják el – ezek az úgynevezett kisméretű moduláris reaktorok (Small Modular Reactor, azaz SMR).
Az ilyen tervek legfőbb közös jellemzői az alábbiak:
- több, egyenként viszonylag kis teljesítményű reaktoregységből, modulokból épülnek fel;
- az egyes modulok függetlenül szabályozhatók;
- a modulok egymás mellé helyezésével a nagyerőművekkel azonos teljesítményű rendszer építhető fel;
- az egyes modulok gyári, ipari körülmények között gyárthatók, és minimális helyi szerelés után üzembe helyezhetők;
- a reaktormodulok passzív biztonsági tulajdonságokkal bírnak, azaz bármilyen üzemzavar, baleset esetén emberi beavatkozás és külső energiaigény nélkül is a környezet szempontjából biztonságos állapotban maradnak;
- a területigényük és a környezetre gyakorolt lábnyomuk – egységnyi teljesítményre viszonyítva is – kisebb, mint a hagyományos, nagyerőművi blokkoké.
Több országban számos különböző vagy részben hasonló terv áll rendelkezésre. Ezek különböző készültségi fokon állnak: vannak reaktorok, amelyek már üzemelnek vagy már épülnek; vannak, amelyekre már részletes tervek készültek, és legalább egy ország hatósága már típusengedélyt adott rájuk, vagy jelenleg is vizsgálja a beadott dokumentációt; és vannak, amelyek még a tervezés korai fázisában, a koncepcióterv vagy az alapterv készítésénél tartanak. A legkorábbi alkalmazás és elterjedés azoktól a tervektől várható, amelyek alapvetően a működő erőművek tervein alapulnak, de az azokból nyert tapasztalatok eredményeként lényeges egyszerűsítéseket és egyben a biztonságot fokozó megoldásokat alkalmaznak.
Az SMR-ek típusai és biztonsági jellemzői
Mielőtt a biztonsági jellemzőkre rátérnénk, röviden meg kell ismerkednünk az SMR-ek fő típusaival. E tekintetben négy kategóriát különböztetünk meg:
- a jelenleg legelterjedtebb vízhűtéses és vízmoderátorostípusok (nyomottvizes és forralóvizes reaktorok) továbbfejlesztett és egyszerűsített változatait,
- a folyékonyfém-hűtésű(nátrium, ólom stb.) gyorsreaktorokat;
- a magas hőmérsékletű gázhűtéses reaktorokat
- és a sóolvadékos reaktorokat.
Teljes cikk: