(Részletek)

A 2011 óta érvényben lévő New START fegyverzetcsökkentő egyezmény értelmében az Egyesült Államok és Oroszország maximum 1550 alkalmazásra kész stratégiai nukleáris fegyvert birtokolhat. Ezeket összesen 700 interkontinentális ballisztikus rakétára (ICBM), tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétára (SLBM) és stratégiai bombázó repülőre szerelhetik fel. Az Egyesült Államoknak 2021 őszén 1389 töltete, valamint 665 rakétája és bombázója volt készenlétben, míg Oroszországnak 1458 töltete, illetve 527 rakétája és bombázója. Emellett mindkét ország rendelkezik taktikai nukleáris fegyverekkel, melyekre nem vonatkoznak a New START korlátozásai.

A Federation of American Scientists (FAS) nevű szervezet atombiztonsági szakértőinek 2021-es tanulmánya alapján Oroszország stratégiai nukleáris fegyvereinek többségét szárazföldi interkontinentális rakéták hordozzák. A kutatók szerint 260 darab SS-25 és SS-27 típusú, rakétasilókból és mobil indítóállásokról bevethető interkontinentális rakétájuk van, melyeken 1–4, egyenként 100–800 kilotonnás töltet található (egy 1 kilotonnás nukleáris fegyver ezer tonna TNT robbanóerejének feleltethető meg).  Továbbá van még 46 darab SS-18 szárazföldi interkontinentális rakétájuk, amelyekre 10 darab 500–800 kilotonnás nukleáris töltet szerelhető. Az atomfegyvereik másik jelentős része Delta és Borej-osztályú ballisztikus rakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tengeralattjárókon (SSBN) van. A róluk indítható 176 rakéta többsége 4–6 darab 100 kilotonnás töltettel rendelkezik. Emellett az orosz légierő 55 Tu-95 bombázóról és 13 Tu-160 szuperszonikus bombázóról indítható, nukleáris töltetet hordozó robotrepülőgépet képes bevetni.

Az Egyesült Államok stratégiai nukleáris fegyvereinek nagy része az amerikai haditengerészet 14 darab, Ohio-osztályú ballisztikus rakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tengeralattjáróján található, melyek az Atlanti-óceánban és a Csendes-óceánban járőröznek. Az Ohio-osztályú tengeralattjárókon 20 Trident II D5 típusú ballisztikus rakéta kap helyet, melyek egyenként 1–12 nagy pontosságú, 90–100 kilotonnás W76 vagy 475 kilotonnás W88 töltetet hordoznak. Emellett 400, egy darab 300–350 kilotonnás nukleáris töltettel felszerelt Minuteman III típusú interkontinentális ballisztikus rakéta van Montana, Észak-Dakota, Nebraska és Colorado államok területén, megerősített rakétasilókban. Az amerikai stratégiai arzenál maradékát B-52 bombázók által szállított ALCM robotrepülők, illetve a B-2 lopakodó bombázók B61 vagy B83 típusú bombái jelentik.

A NATO katonai szövetség másik két atomhatalma, az Egyesült Királyság 120, míg Franciaország közel 280 bevetésre kész nukleáris fegyvert birtokol. Az Egyesült Királyság ezeket kizárólag négy, Vanguard-osztályú, ballisztikus rakétákat szállító atom-tengeralattjárón tárolja, melyeken 1–8 brit nukleáris töltetet 8 amerikai Trident II D5 ballisztikus rakéta hordoz. Franciaország szintén négy hasonló, Triomphant-osztályú tengeralattjárót birtokol, melyeken 16 darab M51 interkontinentális hatótávú ballisztikus rakéta teljesít szolgálatot, egyenként 6–10 darab 100 kilotonnás TNO nukleáris töltettel. A britekkel ellentétben azonban a francia légierő és a francia haditengerészt fel van szerelve „nem stratégiai” nukleáris fegyverekkel is. A közel 60 darab, 300 kilotonnás töltetű ASMP-A szuperszonikus robotrepülőt Rafale vadászgépek képesek hordozni.

Az Oroszországon és a NATO-n kívüli atomhatalmak jelenleg nem azonnali bevetésre kész nukleáris fegyverekkel rendelkeznek. A FAS szakemberei szerint Kínának 350, Pakisztánnak 165, Indiának 160, Izraelnek 90, míg Észak-Koreának 20 nukleáris töltet van a birtokában.

Forrás:

https://qubit.hu/2022/02/28/igy-allnak-most-a-vilag-atomarzenaljai