A Magyarországra érkező külföldi munkavállalók és bevándorlók száma, számuk összességében az utóbbi években elképesztő ütemben emelkedik, és közben a Magyarországon dolgozó vendégmunkások összetétele is gyorsan változik. Úgy tűnik, hogy a „migránspropaganda” csak látszat, kommunikációs mutatvány. A kormány valójában beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe, amit legjobban talán az mutat, hogy egy tavaly szeptemberben hatályba lépett rendelettel nagy számú távol-keleti munkások érkezését ösztönzi.
Az elmúlt években a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közölt évi összegzéseket, ezek alapján 2015 és 2020 között a Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma jelentősen nőtt: a 2015-ös és 2016-os majdnem 17 ezres adat 2019-re megközelítette a 70 ezret, majd 2020-ra bő 36 ezerre mérséklődött, de ebben már benne lehet a koronavírus hatása.
Külföldi állampolgár két módon dolgozhat Magyarországon: igényelhet munkavállalási engedélyt, de bizonyos esetekben enélkül is munkába állhat: ekkor a foglalkoztató köteles bejelenti a munkavállaló alapadatait.
Az utóbbi lehetőség a szabad munkaerőpiac jegyében az EU-n belüliről jövő munkavállalóknak adott, de nem csak nekik. A magyar kormány bizonyos kiemelt területeken és hiányszakmákban a nem uniós országból – ezt hívják harmadik országnak a szakzsargonban – is engedélyezi az egyszerűsített munkavállalást. Egyes nem EU-s szomszédos országok, konkrétan ukrán és szerb munkavállalók esetében 2017-től, a könnyítést az ukránokra vonatkozó vízumkötelezettség eltörlése is megtámogatta*.
Teljes cikk:
Tovább