A tanulság Európa számára az, hogy az energiabiztonság a „sokféleségből és csakis a sokféleségből fakad. Nem függhetünk túlságosan egyetlen országtól, még akkor sem, ha az éppen a barátunk” – mondta Elai Rettig, a Ramat Gan-i Bar-Ilan Egyetem adjunktusa.

Mivel Európa igyekszik megszabadulni az orosz olajtól és gáztól való függőségétől, az ukrajnai háború 180 fokos fordulatot jelenthet az európai energiaügyi hozzáállásban: a megújuló energiaforrások háttérbe szorulnak a szilárdabb, bár politikailag kevésbé korrekt forrásokkal szemben. Európa attitűdjének változása éppen akkor következik be, amikor Izrael is felugrott a megújuló energiaforrások szekerére, és legutóbb leállította a gázkitermelési engedélyeket, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztésére összpontosíthasson.

A legmeglepőbb változás azonban Németországé. A zöld energia terén vezető szerepet játszó ország most egy stratégiai széntartalék létrehozásáról beszél, és rövid ideig felvetette a megmaradt három atomerőműve élettartamának meghosszabbítását (azóta azonban elállt ettől a lépéstől). Németország véleményének változása könnyen érthető, hiszen Európa nagy gazdaságai közül Németország függ a leginkább az orosz gáztól (51%). Olaszország nem sokkal marad le 46%-kal. Franciaország 24%-ban importál. Kelet-Európa szintén nagymértékben függ az orosz gáztól (Románia figyelemre méltó kivétel).

Az európaiak azáltal váltak az orosz szállításoktól függővé, hogy „óriási összegeket fektettek be a megújuló energiaforrásokba”, ugyanakkor „szinte teljes moratóriumot vezettek be a helyi fosszilis tüzelőanyag-fejlesztésre”

– mondta a JNS-nek Yonatan Dubi, a Negevi Ben-Gurion Egyetem kémiai tanszékének professzora, aki gyakran tart előadásokat energetikai kérdésekről.

„Azt hiszem, az energetikai lecke, amit meg kell tanulnunk az az, hogy – amikor kényszerhelyzet áll elő – minden klímaideológia és minden nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási program jelentéktelenné silányul ahhoz képest, hogy a nyugati világnak folyamatos és stabil energiaforrásra van szüksége”

– mondta. „Ennek figyelmen kívül hagyása vezette Európát a jelenlegi energiaválsághoz.”

Dubi hozzátette, hogy Izraelt az a veszély fenyegeti, hogy ugyanarra az útra lép, mint Európa, amikor fejvesztve rohan a megújuló energiaforrások felé.

Ehelyett inkább a földgázkutatást kellene ösztönöznie, mondta, rámutatva az izraeli energiaügyi miniszter decemberi döntésére, amellyel leállította a tengeri gázkutatási engedélyeket.

A miniszter, Karine Elharrar azt mondta, hogy ezt azért tette, „hogy 2022 a megújuló energiák éve legyen, a földgáz várjon”.

Az európaiak elismerik, hogy hibát követtek el – erősítette meg Dubi, hozzátéve, hogy reméli, a lecke érthető volt Izrael számára. „Az energiaügyi minisztérium tisztviselőivel folytatott belső beszélgetéseim alapján megértették, hogy Izraelnek stabil energiaforrásokkal,  helyszíni tárolási és szénalapú áramtermelő képességekkel kell rendelkeznie” – mondta.

Forrás és teljes cikk:

https://neokohn.hu/2022/04/07/europai-energiakrizis-izraeli-lehetoseg/