Bera Péter, a Klímapolitikai Intézet kutatója tételesen bontotta ki a javaslatcsomagot, amely
„2030-ra 132 millió tonna primerenergia-megtakarítást eredményezhet, ami körülbelül 150 milliárd köbméter földgáznak felel meg, vagyis majdnem azonos értékű az évenkénti oroszországi földgáz uniós importjával”.
Ehhez azonban el kell érni, hogy az Európai Unión (EU) belül előállított termékek „erőforrás- és energiahatékonyabbak, tartósabbak, korszerűbbek, javíthatók, karbantarthatók, felújíthatók, újrahasználhatók és újrafeldolgozhatók legyenek”. Az ilyen árucikkeknek – javíthatóságuk és újrafeldolgozhatóságuk érdekében – rendelkezniük kell „digitális termékútlevéllel”, hogy a környezettudatos terméktervezés követelményeinek betartása mellett az ellátási láncban is nyomon követhetők legyenek. A termékútlevelet 2023-tól kísérleti jelleggel elsőként a gyorsan cserélődő elektronikai cikkeknél, az akkumulátoroknál, az információs és kommunikációs eszközöknél, a divatipar termékeinél, a bútoroknál, a vegyszereknél, illetve az olyan építőipari cikkeknél, mint például az acél vagy a cement vezetik be. Az EU-s irányelv az olyan termékekre is kiterjed, mint a napelemek, a táblagépek és az okostelefonok.
Forrás: