Az EU energiaellátási biztonságának növelése érdekében a tagállamok ma politikai megállapodásra jutottak a földgázigény 15%-os önkéntes csökkentéséről ezen a télen. A tanácsi rendelet lehetőséget biztosít az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztás” indítására is, amely esetben a gázkereslet csökkentése kötelezővé válna.
A gázigény-csökkentés célja a tél előtti megtakarítás, hogy felkészüljünk az energiaellátást folyamatosan fegyverként használó Oroszországból érkező gázszállítás esetleges fennakadására .
Az EU egységes és szolidáris. A mai döntés egyértelműen megmutatta, hogy a tagállamok kiállnak minden orosz próbálkozás ellen az EU megosztására az energiaellátás fegyverként való felhasználásával. A gázcsökkentési javaslat rekordidő alatti elfogadása kétségtelenül megerősítette közös energiabiztonságunkat. A mostani gázmegtakarítás javítja a felkészültséget. A tél sokkal olcsóbb és könnyebb lesz az uniós polgárok és az ipar számára.
Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter
A tagállamok megállapodtak abban, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között , saját maguk által választott intézkedésekkel 15%-kal csökkentik gázigényüket az elmúlt öt év átlagos fogyasztásukhoz képest .
Míg minden EU-ország mindent megtesz a csökkentések teljesítése érdekében, a Tanács meghatározott néhány mentességet és lehetőséget a kötelező csökkentési céltól való eltérés kérésére annak érdekében, hogy tükrözze a tagállamok sajátos helyzetét és biztosítsa, hogy a gázcsökkentés eredményes legyen az ellátás biztonságának növelése az EU-ban.
A Tanács egyetértett abban, hogy azok a tagállamok, amelyek nem kapcsolódnak össze más tagállamok gázhálózataival, mentesülnek a kötelező gázcsökkentés alól, mivel nem tudnának jelentős mennyiségű vezetékes gázt felszabadítani a többi tagállam javára. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek szinkronban az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek villamosenergia-termelésük során nagymértékben gázra szorulnak, szintén mentesülnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.
A tagállamok eltérést kérhetnek keresletcsökkentési kötelezettségeik kiigazítására, ha korlátozott rendszerösszeköttetéseik vannak más tagállamokkal, és bizonyítani tudják, hogy rendszerösszekötői exportkapacitásaikat vagy hazai LNG-infrastruktúrájukat a gáz más tagállamokba történő teljes átirányítására használják fel.
A tagállamok akkor is kérhetnek eltérést, ha túllépték a gáztárolók feltöltési célját, ha nagymértékben függenek a gáztól, mint a kritikus iparágak nyersanyagától, vagy ha gázfogyasztásuk legalább 8%-kal nőtt az elmúlt évben az átlaghoz képest. az elmúlt öt évről.
A tagállamok megállapodtak abban, hogy növelik a Tanács szerepét az „uniós riasztás” kiváltásában. A figyelmeztető jelzést a Tanács végrehajtási határozata aktiválná, a Bizottság javaslata alapján. A Bizottság javaslatot terjeszt elő „uniós riasztás” indítására súlyos gázhiány vagy rendkívül magas gázigény jelentős kockázata esetén, vagy ha öt vagy több tagállam, amely nemzeti szinten riasztást hirdetett, arra kéri a Bizottságot, hogy tehát csináld meg.
A keresletcsökkentési intézkedések kiválasztásakor a tagállamok megállapodtak abban, hogy előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek nem érintik a védett fogyasztókat, például a háztartásokat, valamint a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például a kritikus szervezeteket, az egészségügyet és a védelmet. A lehetséges intézkedések közé tartozik a gázfogyasztás csökkentése a villamosenergia-ágazatban, az iparban az üzemanyag-váltás ösztönzésére irányuló intézkedések, a nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek, valamint a piaci alapú intézkedések, például a vállalatok közötti árverés.
A tagállamok frissítik nemzeti vészhelyzeti terveiket, amelyek meghatározzák az általuk tervezett keresletcsökkentési intézkedéseket, és rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak terveik előrehaladásáról.
A rendelet kivételes és rendkívüli intézkedés, amelyet korlátozott időre terveztek. Ezért egy évig érvényes, és a Bizottság 2023 májusáig felülvizsgálja annak meghosszabbítását, tekintettel az általános uniós gázellátási helyzetre.
A ma elfogadott szöveget hivatalosan írásbeli eljárással fogadják el. Az írásbeli eljárás a napokban indul meg és zárul le, a szöveg technikai felülvizsgálatát követően.
A földgázigény 15%-os csökkentése ezen a télen
Háttér
Az EU potenciális ellátásbiztonsági válsággal néz szembe az oroszországi gázszállítások jelentősen csökkenésével és a teljes leállás komoly kockázatával, amelyre a tagállamoknak haladéktalanul, összehangoltan és a szolidaritás szellemében kell felkészülniük. Bár jelenleg nem minden tagállam fenyeget jelentős ellátásbiztonsági kockázattal, egyes tagállamok súlyos fennakadásai minden bizonnyal az EU gazdaságának egészét érintik.
Kiegészíti a meglévő uniós kezdeményezéseket és jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a polgárok részesülhessenek a biztonságos gázellátásból, és hogy a fogyasztók védve legyenek a jelentős ellátási zavarokkal szemben, nevezetesen a gázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendeletet.
Ez a rendelet más, már folyamatban lévő kezdeményezéseket követ az EU gázellátásának ellenálló képességének és biztonságának javítása érdekében, ideértve a gáztárolásról szóló rendeletet, a közös beszerzésekre vonatkozó uniós energiaplatform létrehozását és a REPowerEU-ban felsorolt intézkedéseket.
Forrás:
Tovább