Európa-szerte majdnem megduplázódtak a háztartások energiaköltségei az egy évvel ezelőttihez képest a legfrissebb adatok alapján.
A Lakossági energiaár-index (HEPI) legfrissebb adatai szerint a gázszámlák 111%-kal, a villanyszámlák pedig 69%-kal emelkedtek. E két adat átlagosan 90%-os energiaszámla emelkedést jelent 2021 októberéhez képest, azaz csaknem a duplájára nőttek a fizetendő összegek tavalyhoz képest.
Az Energie-Control Austria, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a VaasaETT által hétfőn közzétett kutatás az áremelkedés az ukrajnai háború Európára gyakorolt brutális hatást, amely megélhetési válságot váltott ki és számos gazdaságot recesszióba taszított.
A tanulmány szerzői szerint az orosz invázió bizonytalanságot okozott az energiabiztonsággal kapcsolatban, és csökkent, illetve egyes országokba teljesen leállt miatta az orosz gázimport.
Oroszország csökkentette, majd szeptemberben végül teljesen leállította az Európába irányuló gázszállításokat az Északi Áramlat vezetéken, miután a nyugati országok szankciókkal sújtották. Több európai politikus és az USA azzal vádolja Oroszországot, hogy "fegyverként használja az energiát".
A jelentés 33 európai országban - köztük az EU tagállamaiban, valamint Montenegróban, Norvégiában, Szerbiában, Ukrajnában, az Egyesült Királyságban és Svájcban - vizsgálta a gáz- és villamosenergia-árakat.
A jelentés írói megállapították, hogy az elmúlt hónapok energiaár-emelkedései a korábbi, szintén rekordokat döntő 2021-es drágulás után történtek. A tavalyi emelkedést a koronavírus-járványból való kilábalás okozta nagyobb kereslet idézte elő, ahogy az emberek és a vállalkozások visszatértek a korábbi kerékvágásba.
Amszterdamban a legdrágább a gáz
Az index szerint az amszterdami lakosok fizették a legtöbbet Európában a földgázért (42,08 eurócent/kilowattóra) az európai átlag kétszeresét, a második legdrágább a dániai Koppenhágában a gáz (40,56).
A holland fővárosban élők által kifizetett összeg csaknem 17-szer magasabb, mint Budapesten, ahol a legolcsóbb a gáz az uniós fővárosok közül (2,52). A megállapított piaci ár viszont lényegesen magasabb, főleg a környező országokat nézve, kicsivel még az EU-átlagnál is magasabb, ami 18 eurócent/kilowattóra (az átlagfogyasztás feletti piaci ár 18,6 eurócent körül mozog (természetesen ennél kevesebbet fizetnek a budapestiek, hiszen csak az átlagfogyasztás feletti gázt kapják ennyivel drágábban - a szerk.). Ez az ár magasabb mint a szomszédos Pozsonyban (5,28), Zágrábban (5,24) vagy éppen Varsóban (5,45).
Az EU-n kívül a jelentés szerint a kijevi lakosok fizetnek a legkevesebbet a gázért, 19-szer kevesebbet, mint az amszterdamiak (2,24).
Az ukrán főváros energiaellátása azonban október óta súlyos problémákkal küzd. Az orosz erők kifejezetten az ország energetikai infrastruktúráját célozzák rakétacsapásokkal. Volodimir Zelenszkij elnök október közepén arról beszélt, hogy Ukrajna energiaellátó rendszerének 30 százalékát tették tönkre. A rombolás egyre gyakoribb áramkimaradások okoz, ami fokozza az aggodalmat a hideg téli hónapok előtt. Ezért az országon kívülre menekült ukránoktól azt kérik, hogy ne térjenek haza az évszak vége előtt.
Jelentős változásokat regisztráltak októberben. Rómában például csaknem a duplájára, 97 százalékkal nőttek a gázárak a múlt hónapban, egész évre nézve 170 százalékos a drágulás.
Luxemburgban és Lisszabonban 64%-os, illetve 58%-os áremelkedés tapasztalható. Mindhárom fővárosban ezzel új, rekordmagasságba kerültek a gázárak. Még Dublinban, Párizsban, Bécsben, Brüsszelben, Bernben, Koppenhágában és Stockholmban is megdőlt az eddigi rekord.
Vannak azonban olyan fővárosok, melynek lakosai kicsit fellélegezhettek (Athén, Szófia, Tallinn, Madrid, Berlin és Riga). A legtöbb esetben kormányzati beavatkozásnak köszönhetően csökkent a gázszámla. A görög kormány például az energiaadót csökkentette, a német és a spanyol az áfát.
Mindezek ellenére az a jellemző általánosan, hogy tetemesen magasabbak az árak tavalyhoz képest.
Kijevben, Belgrádban és Budapesten a legolcsóbb a villamosenergia
Az áram a vizsgált fővárosok közül Budapesten a legolcsóbb a legfrissebb, októberi adatok szerint. Míg az éllovas Koppenhágában 75,76 eurócentet fizetnek kilowattóránként , Rómában 70,16-ot, Hollandiában pedig 66,73-at, addig Budapesten 9,17-ot. Az EU-átlag 35,85 eurócent. Egyedül Szerbiában és a háború sújtotta Ukrajnában alacsonyabbak az árak (8,46 illetve 4,8), ha az átlagfogyasztás alatti tarifákat nézzük. A lakossági piaci árat nézve is kevés európai főváros van, ahol olcsóbb a villamosenergia mint Budapesten: az észak-macedón, a máltai, a bolgár, a horvát és a román ár van 17 eurócent alatt.
Októberben Dublinban ugrott a legnagyobbat az energia ár: 44 százalékot, Rómában 30 százalékkal, Bécsben pedig 24 százalékkal kell többet fizetni a villanyért. A jelentésben kiemelték, hogy annak ellenére, hogy októberre is érvényes volt az "emelkedő tendencia", azonban ez a korábbi hónapokhoz képest "sokkal kisebb mértékű" volt.
Hét európai fővárosban pedig csökkentek az árak: a legjelentősebb mértékben Rigában és Tallinnban, 29 illetve 22 százalékkal.
Forrás:
Tovább