A jelenlegi nemzetközi jogrend egyik alapja, hogy a határok sérthetetlenek, amit a II. világháború utáni számos szerződés, nemzetközi egyezmény, nemzetközi alapokmány garantál. Ezen megállapodásokat rúgta fel például Oroszország 2014-ben a Krím elcsatolásával, és a mostani háborúval is. Azonban a határok nem teljesen változatlanok, Magyarország határa az elmúlt 20 évben is változott.

Az országhatárok elvileg szilárdak, viszont maga a határ egy elméleti fogalom, amelyeket általában tereptárgyakhoz kötnek, folyók sodorvonalához, hegyek gerincéhez, vagy más jól behatárolható határvonalhoz.

Persze az is előfordul, hogy egy államhatár ez falut vág ketté, vagy más, logikusnak nem tűnő vonal mentén halad. Ha folyót követ, akkor lehet, hogy a folyó medre kissé áthelyeződik, de az is előfordul, hogy az államhatár útban van, mondjuk egy közmű építkezésnél. Erre a megoldás, ha kis mértékben módosul a határ, egy ilyen esetre álljon itt példának a 2018. évi LXXXVI törvény III. fejezetének 11 cikkéből két mondat:

„(1) A Szlovák Köztársaság államterületének az államhatár jelen Szerződés 9. cikke szerinti változásai következtében leválasztott, összesen 177 802 m2-t kitevő részei Magyarországhoz kerülnek.

(…)

(3) Magyarország államterületének az államhatár jelen Szerződés 9. cikke szerinti változásai következtében leválasztott, összesen 177 802 m2-t kitevő részei a Szlovák Köztársasághoz kerülnek.”

De hogy is változtak  a határok Trianon óta? A teljes cikk itt olvasható:

https://tudas.hu/on-tudta-hogy-magyarorszag-hatara-valtozott/