Az ivóvíz minőségét szabályozó, 2023. január 12-én hatályba lépett új rendelkezések a korábbinál is nagyobb hangsúlyt helyeznek az ivóvízzel összefüggő kockázatok csökkentésére – olvasható az NNK oldalán.
Az új európai uniós szabályozás révén további lehetséges szennyezőkre terjed ki az ivóvízminőség ellenőrzése. A népegészségügyi és vízügyi hatóságok, valamint az ivóvízszolgáltatók együttműködve az ivóvíz minősége szempontjából releváns veszélyeket a vízforrásoktól egészen a fogyasztói csapig
Forrás:
Magyarországi települések ivóvízminősége
forrás: Országos ivóvízminőségi adatbázis (Humán Vízhasználatok Informatikai Rendszere, HUMVI) 2021
Az ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeket a 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet tartalmazza. A közműves ivóvíz szolgáltatás ivóvízellátó-rendszereken keresztül történik, amelyek egy vagy több település vízellátását biztosíthatják. Az ivóvíz minőségét a szolgáltatók a népegészségügyi hatósággal egyeztetett ütemtervnek megfelelően ellenőrzik, de a népegészségügyi hatóság saját ellenőrző vizsgálatokat is végez. A településeken szolgáltatott ivóvíz minőségének értékelése a települést ellátó ivóvízellátó-rendszer vízvizsgálati eredményein alapul. Az ellenőrző vizsgálatok elsősorban a szolgáltatott ivóvíz minőségét jellemzik az épületek belső hálózatának átadási pontjáig. Az épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást (pl. ólom kioldódás, baktériumszaporodás) nem tükrözik. A belső hálózatok megfelelő állapotáért és üzemeltetéséért, az ott bekövetkező vízminőségi változásokért az épület tulajdonosa vagy üzemeltetője felelős.
Forrás:
Tovább