Az űrszemét legtöbbje az igen apró, 1 cm-nél kisebb kategóriába tartozik, viszont számontartunk ezeknél jóval nagyobb darabokat is. Majdnem 500 olyan tárgy sodródik irányítás nélkül felettünk melyek legalább 2, maximum 10 tonna tömeggel rendelkeznek. Az Európai Űrügynökség (ESA) több mint 900 ezer darabra becsüli az 1 cm-nél nagyobb űrszemét mennyiségét.
Miért probléma, ha van egy kis szemét odakinn?
Attól kevésbé kell tartani, hogy a katasztrófafilmekből ismert izzó meteorok formájában esnek a fejünkre az űrszemét darabkák. Az nem elképzelhetetlen, hogy vannak olyan darabok, melyek teljes egészében nem égnek el a légkörben, de jóval nagyobb az esély arra, hogy háromszor egymás után elvisszük a lottó főnyereményét, mint az, hogy ránk zuhan egy darab űrszemét.
Az igazi veszélyt sokkal inkább az jelenti, ha a nagysebességű törmelék ütközik űrhajóval vagy űrállomással, illetve hogy tönkretehet műholdakat. Ez pedig akár a mi életünkre is hatással lehet, hiszen a modern információáramlás és a navigációs rendszerek nagyban a műholdak működéséhez köthetőek.
Ilyen baleset történt például 2009-ben, amikor az akkor már 14 éve nem üzemelő Koszmosz-2251-es műhold az Iridium nevű cég szatellit adatátvitelen alapuló mobilszolgáltató műholdjával ütközött, utóbbi vállalat szolgáltatásában fennakadásokat okozva.
Forrás:
https://greendex.hu/olyan-mintha-180-al-jonnenek-szembe-a-kukak-a-sztradan/
Video:
Tovább