Március 20-án kezdődik a csillagászati tavasz.
A csillagászati tavasz 2023-ban március 20-án, hétfőn kezdődik, ami az északi féltekén a tavaszi nap-éjegyenlőség dátuma. De pontosan mit jelent ez, és mit érdemes tudni erről a napról?
A tavaszi nap-éjegyenlőség minden évben március 19-én, 20-án vagy 21-én következik be, amikor a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, és ez jelöli a csillagászati tavasz kezdetét.
Mikor lesz a tavaszi nap-éjegyenlőség 2023-ban?
2023-ban a tavaszi nap-éjegyenlőség március 20-án, hétfőn, magyar idő szerint 22:24-kor lesz. Az időzónák eltérése miatt a nap-éjegyenlőség nem ugyanazon a dátumon következik be mindenhol a világon, így például idén azokban az országokban, amik a koordinált világidőhöz (UTC) képest legalább 3 órával előbb vannak, már 21-e lesz ez a dátum.
A tavaszi nap-éjegyenlőség dátumai és időpontjai Magyarországon a következő 5 évben
► 2023. március 20. 22:24
► 2024. március 20. 04:06
► 2025. március 20. 10:01
► 2026. március 20. 15:46
► 2027 – március 20. 21:25
► 2028 – március 20. 03:17
Mit jelent a tavaszi nap-éjegyenlőség?
Az északi féltekén a tavaszi nap-éjegyenlőség akkor következik be, amikor a napkorong középpontja a Földről nézve pontosan a földi egyenlítő fölött található, és eléri az úgynevezett tavaszpontot. Ez egy képzeletbeli pont az égbolton, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép.
A márciusi nap-éjegyenlőség idején az északi és a déli félteke megközelítőleg azonos mennyiségű napfényt kap.
Az északi féltekén a nappalok fokozatosan egyre hosszabbak lettek a téli napforduló óta, és most, a tavaszi nap-éjegyenlőség után a nappalok hosszabbak lesznek, mint az éjszakák, egészen a nyári napfordulóig, amikor elérkezünk az év leghosszabb napjához, és innentől megfordul a folyamat.
A nap-éjegyenlőség latin neve aequinoctium, ami az aequa (egyenlő) és a nox (éjszaka) kifejezések összetételéből ered, és arra utal, hogy ezen a napon a nappal és az éjszaka hossza megközelítőleg azonos.
Mikor kezdődik a tavasz?
Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Csillagászati szempontból a tavaszi nap-éjegyenlőséget nevezik meg a tavasz kezdeteként, ami március 19. és 21. között változhat. Ezzel szemben meteorológiai szempontból a tavaszi szezon kezdetét március 1-jétől számítják, és ez egészen május 31-ig tart. Ugyanakkor mindez csak az északi féltekére igaz, a déli féltekén ugyanis most veszi kezdetét az ősz.
A tavaszi nap-éjegyenlőséghez kapcsolódó érdekességek
A Nap pontosan keleten kel fel
Bár a köztudatban eleve úgy tartjuk számon, hogy a Nap keleten kel fel, valójában a nap-éjegyenlőségek az egyetlen időpontok, amikor a Nap pontosan keleten kel fel és nyugaton nyugszik le a Föld minden pontján.
A Föld tengelyferdesége 23,5 fok, emiatt a földfelszín egy adott pontjának megvilágítottsága állandóan változik az év során, de nap-éjegyenlőségkor a Nap pontosan 90°-ban delel az egyenlítő fölött.
A sarkokon a Nap fél évig 24 órán át a horizont felett marad
Az úgynevezett éjféli nap a Föld sarkkörinél észlelhető jelenség, és azt jelenti, hogy a Nap az év bizonyos részében a sarkköröknél 24 órán át a horizont felett marad, tehát gyakorlatilag fél éven keresztül tart a nappal, és fél évig az éjszaka. Az Északi-sarkon a márciusi nap-éjegyenlőség idején kel fel a Nap, és az őszi nap-éjegyenlőség idején nyugszik le, a Déli-sarkon pedig éppen fordítva.
A nap-éjegyenlőségek napján a legrövidebb a napkelte és a napnyugta
Amennyiben, szép, tiszta idő van ezen a napon, ezt könnyen megfigyelhetjük, ha megmérjük, pontosan mennyi idő alatt kel fel, illetve nyugszik le a Nap, és összehasonlítjuk azt egy másik napkeltével és napnyugtával. Ennek magyarázata, hogy ezeken a napokon a Nap a lehető legmeredekebb szögben kel fel, illetve nyugszik le.
Amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszúak
Az elnevezés ellenére ilyenkor valójában nem teljesen egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka. Ennek két oka van. Az egyik a légköri refrakció (fénytörés), ami miatt az égitestek egy kicsivel magasabban látszanak a horizont felett, mint a valódi elhelyezkedésük. A másik ok, hogy a nap-éjegyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett, de a Nap nem egyetlen fénypont, hanem egy kiterjedéssel rendelkező korong.
A nap-éjegyenlőség és a napforduló közötti különbség
A nap-éjegyenlőségek és a napfordulók fontos csillagászati események, amelyeket a Föld Naphoz viszonyított helyzete határoz meg, és évente kétszer fordulnak elő.
A nap-éjegyenlőségek az év azon időszakai, amikor a nappal és az éjszaka megközelítőleg egyenlő hosszúságú a Föld minden területén. Ugyanakkor ezek a dátumok jelzik a tavasz, illetve az ősz kezdetét a Föld két féltekén. A napfordulók ezzel szemben az év azon időszakai, amikor a Föld két féltekéje közül az egyik a legközelebb van a Naphoz. Erre június 20-án vagy 21-én és december 21-én vagy 22-én kerül sor. Ezek a dátumok a nyár, illetve a tél kezdetét jelzik. A napfordulók idején a legnagyobb a különbség az éjszaka és a nappal hossza között.
A 2023-as nyári napforduló június 21-én lesz. A nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát) az északi féltekén.
Az őszi nap-éjegyenlőség idén szeptember 23-ra esik, 2024-ben azonban már 22-re. A 2023-as téli napforduló december 22-én lesz, a következő 3 évben azonban december 21-én.
Forrás:
Tovább