Japán célja az is, hogy 46%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. JA szigetország technológiája élen jár ebben a zöld forradalomban.

Japán déli részén, a Nagaszaki prefektúrában található távoli Gotó-szigetekre utaztunk, hogy meglátogassunk egy mérföldkőnek számító lebegő szélerőműparkot.

A korlátozott földterület, de nagy part menti terület miatt a tengeri szélenergia lehet a válasz Japán jövőbeli energiaszükségleteire, de ez kihívásokkal jár. Ez az egyik leginkább tájfun sújtotta terület Japánban, stratégiai zóna a lebegő turbinák ellenálló képességének tesztelésére.

Japán mind az úszó, mind a fenéken rögzített turbinákra támaszkodik az energiatermelésben. Mindkét típus alkalmazkodik Japán összetett domborzatához és a természeti katasztrófákhoz. Az akitai volt az ország első nagy méretű, rögzített tengeri szélerőműve.

A fix típust a tengerfenékhez kell rögzíteni, de Japánban a tenger nagyon gyorsan mélyül. Úgy épül, hogy először egy alapot helyeznek a tengerfenékre, így annak domborzata és geológiája befolyásolja. Az úszó típust lánccal kötik össze, de erős a földrengésekkel szemben, mert nem befolyásolja a tengerfenék topológiája.”

Az úszó szerkezetek számára a tájfunok és a hullámok ereje is kihívást jelent. A stabilizációs mechanizmusok a hajóépítési technológiából származó ismereteket veszik át, hogy minimalizálják a kilengéseket.

"A szerkezetet úgy tervezték, hogy stabil legyen, az úszó alsó részén lévő nehéz betonelemekkel csökkentik a súlypontot. Ez teszi a szerkezetet ellenállóvá a tájfunok erős szeleivel szemben."

A talajvizsgálatok kulcsszerepet játszanak az olyan modern létesítmények tervezésében, mint a gotói, hogy ellenálljanak a természeti katasztrófáknak.

Isihara Takesi professzor (Tokiói Egyetem) az egyik legelismertebb mérnök, aki a szél kockázatelemzésével foglalkozik.

"Japánban nagyon erős tájfunok fújnak, a szokásos szelek ugyanakkor nem túl erősek. Ezért ezt a két problémát egyszerre kell megoldanunk. Az egyik megoldás a penge meghosszabbítása és karcsúsítása. A hossz növelésével a normál energiatermelés is nő. A vékonyabb lapátok a tájfunok idején a szélfelesleget is csökkentik. A japán szénszálas technológia alkalmazásával nagyon hosszú, vékony és erős lapátok készíthetők.”

A Gotó-szélerőműpark 2024 januárjában kezdi meg kereskedelmi működését.

Teljes cikk:

https://hu.euronews.com/2023/05/15/lebego-szeleromuparkkal-a-zold-energiaert