Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közzétette az adósság kapcsán a legfontosabb adatokat 2023 márciusára vonatkozóan. Megtudhattuk, hogy év eleje óta mennyivel nőtt az államadósság, és az is kiderült, hogy a forint árfolyama összességében milyen hatást gyakorolt az állományra. Magyarország tartozása mostanra már 47 ezer milliárd forint felett van, de fontos megemlíteni, hogy ennek a GDP alakulásánál megvan az alapja.
Államadósság – 1814 milliárdos növekedés
Az államadósság 2022. december 31-én nagyjából 45 562 milliárd forint volt, ez a szám március végére 47 376 milliárd forintra növekedett. Nagyjából 1 814 milliárddal nőtt tehát Magyarország adóssága az első negyedévben, ami kétségtelenül jól látható összeg. Ebben természetesen jelentős mértében benne van még a januári devizakötvény kibocsátás. Az év első három hónapjában ugyanis összességében közel 780 milliárd forint értékben nőtt a devizában fennálló kötelezettség. Forintban pedig 1 103 milliárddal tartozik többel az ország a hitelezőinek, mint előző év végén. Az egyéb kötelezettségek esetében ugyanakkor egy több, mint 69 milliárdos csökkenést figyelhetünk meg az ÁKK adatait böngészve.
A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása
2023. március 1.
Állományi adatok
A központi költségvetés adóssága 2023. március végéig 1 813,5 milliárd forinttal növekedett a következő négy tényező eredményeképpen:
- Az első tényező, amely növelte az adósságot a nettó forintkibocsátás 1 103,1 milliárd forint összegben, ami a költségvetés hiányát finanszírozza.
- A második – szintén növelő hatású – tényező a nettó devizakibocsátás, amely 1 407,6 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát.
- A harmadik – fentiekkel ellentétes, csökkentő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 627,9 milliárd forinttal csökkentette.
- A negyedik – további csökkentő hatású – tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok csökkenése 69,2 milliárd forint összegben.
Az előzetes adatok szerint március végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbiak szerint alakult:
A központi költségvetés devizaadóssága 2023-ban 779,7 milliárd forinttal 12 177,0 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest.
A devizaadósság részaránya a 2022. év végi 25,0%- os szintről 25,7%-os szintre emelkedett a teljes adósságon belül. A növekedés hátterében elsősorban a januárban végrehajtott devizakötvény-kibocsátások állnak: 5 éves futamidejű 558,1 milliárd forint (1,5 milliárd USD) összegű és 10 éves futamidejű 558,1 milliárd forint (1,5 milliárd USD) összegű, valamint 465,1 milliárd forint (1,25 milliárd USD) összegű 30 éves futamidejű devizakötvények.
Tovább emelte a devizaadósságot, hogy márciusban zárt körben megemelésre kerültek a januárban kibocsátott 5 és 10 éves futamidejű devizakötvények 54,3 milliárd forint (150 millió USD) és 108,6 milliárd forint (300 millió USD) összegben.
A januári devizakibocsátásból befolyó összeg egy részéből két 2023-24 közötti lejáratú USD kötvény részbeni visszavásárlása valósult meg, a vonatkozó swapok lezárásával együtt 289,9 milliárd forint (1,0 milliárd USD) névértéken. Az árfolyamerősödés csökkentette a devizaadósság részarányát.
A költségvetés forintadóssága:
A forintadósság március végéig 1 103,1 milliárd forinttal növekedett, és 34 878,7 milliárd forintot ért el, a forint adósság a teljes államadósság 73,6%-át teszi ki.
2022 decemberében ez az arány 74,1% volt. 2023. március végén a forint lakossági állampapírok állománya 8 885,1 milliárd forintot tett ki, ami 265,7 milliárd forint növekedést jelent 2022. december vége óta.
A lakossági állampapír-kereslet döntő hányadát az egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Állampapír értékesítése képezte. A Prémium Magyar Állampapír állománya 2023. március végére 998,0 milliárd forinttal növekedett, amely így 5 319,7 milliárd forintot tett ki.
A Bónusz Magyar Állampapírt szintén keresték a lakossági befektetők, állománya 209,2 milliárd forinttal növekedett, és március végén 723,9 milliárd forintot tett ki. A Magyar Állampapír Plusz állománya március végéig 767,5 milliárd forinttal 1 416,5 milliárd forintra csökkent.
A nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz állománya 80,9 milliárd forint csökkenés következtében 169,7 milliárd forint volt hó végén. Az Egyéves Magyar Állampapír állománya 643,3 milliárd forint volt március végén, ami 164,5 milliárd forinttal alacsonyabb a 2022. év végi állománynál.
A gyermekek életkezdési támogatását szolgáló Babakötvény állománya 2023-ban 16,9 milliárd forinttal növekedett és március végére elérte a 215,7 milliárd forintot.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) március hó folyamán összesen 143,6 milliárd forint összegben vásárolt vissza lakossági állampapírokat a forgalmazó bankoktól.
A külföldi befektetők állampapír-állománya márciusban 227,2 milliárd forinttal 6 578,3 milliárd forintra csökkent az előző hónaphoz képest.
A külföldi állomány 99,2%-a, 6 526,7 milliárd forint államkötvény és 0,8%-a, 51,6 milliárd forint diszkontkincstárjegy. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje március végén 5,8 év volt, amely kissé emelkedett az előző hónap végéhez képest.
A deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swap műveleteket köt, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt-nél elhelyezésre kerülő fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron.
A korábbi dollárkötvény kibocsátások óta eltelt időszakban az egyéb devizák (főként az USD) jelentősen felértékelődtek az euróhoz képest, az emiatt keletkező többletadósságot viszont a swapkötéssel sikerült kizárni. A vizsgált időszakban az egyéb kötelezettségek állománya 69,2 milliárd forinttal csökkent. Március végén az állomány 320,2 milliárd forintot tett ki, ami a teljes államadósság 0,7%- át jelenti.
Forrás:
és
https://www.akk.hu/download?path=858dac61-fb4a-4466-9380-6e6c2fc6b3ff.pdf
Tovább