1953. augusztus 20-án adták át Magyarország legnagyobb sportlétesítményét, a Népstadiont, amely 2002-től a Puskás Ferenc Stadion nevet viseli. A Puskás Intézet relikviái közül számos emléktárgy kötődik a híres épülethez.

Magyarországon egy nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött. Végül a két világháború és a helyszínválasztás nehézségei miatt, csupán a második világháborút követően, 1948-ban a kommunista hatalom foglalta határozatba egy új stadion építésének tervét. A munkálatok innentől kezdve felgyorsultak, azzal a határozott céllal, hogy Budapest és az új Népstadion legyen az 1960-as ötkarikás játékok leendő otthona. A propaganda következtében a kor közismert személyiségei is szerepet vállaltak a nagyszabású építkezésen, így az Aranycsapat tagjai mellett, például Papp László ökölvívó is segédkezett a helyszínen.

A határidő többszöri módosítása után végül 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az új monstrumot, amely 78.000 fő befogadására volt alkalmas. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion. Az élményszámba menő ünnepség után a Budapesti Honvéd 3–2 arányban legyőzte a moszkvai Szpárták együttesét.”A Népstadionban rendezett első válogatott labdarúgó-mérkőzést tíz nappal az „Évszázad mérkőzése” előtt rendezték és az Aranycsapat úgy ikszelt a svédekkel, hogy Puskás Ferenc – tőle szokatlan módon – kihagyott egy tizenegyest.

Forrás:

https://puskasakademia.hu/?q=news/8595

és

https://index.hu/belfold/2023/08/19/nepstadion-epitkezes-hajos-alfred-puskas-arena-kovacs-ors/