Legyen sok zöld, és legyenek közel!

Városgazdálkodási szemszögből az is fontos szempont, hogy a szén-dioxidot elnyelni és egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtani képes felületek mennyiben ellensúlyozzák a város ökológiai lábnyomát, vagyis összességében mekkora és milyen jellegű zöldre van szükség, ha a regeneratív, de legalábbis a karbonsemleges város elérése a cél. Ezek a zöldfelületek akkor képesek igazán hatékonyan a város élhetőségének szolgálatába állni, ha komplex rendszerként működnek. Két fogalmat is megemlíthetünk itt: az egyik a zöldfelületi rendszer, a másik a zöldinfrastruktúra.

A zöldfelületi rendszer szerepe a városökológiai, környezetvédelmi és településesztétikai fontosságán túl az élhető és fenntartható város megteremtésében van. A 2012-es OTÉK-módosítások értelmében „gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről”. A zöldfelületi rendszer a településen lévő zölddel borított felületek organikus hálózata, kapcsolatot teremt az egyes egységek között. Például két parkot összeköt egy zöldfolyosóként működő patakkal és annak parti vegetációjával, ahogyan azt Boston smaragzöld nyakláncként emlegetett parkhálózata is mutatja.

A zöldinfrastruktúra túlmutat a zöldfelületi rendszer fogalmán. 2013-ban az Európai Bizottság a Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése című közleményében így írja le: „Természetes és félig természetes területek, valamint egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózata, amelyet úgy terveztek és irányítanak, hogy széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására legyen képes. Zöld (vízi ökoszisztémák esetében kék) területeket és egyéb, szárazföldi (beleértve a part menti) és tengeri területeken található fizikai tulajdonságokat foglal magában. A szárazföldön a zöld infrastruktúra a vidéki és városi környezetben egyaránt jelen van.” A zöldinfrastruktúra tehát kiegészül az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal.

A természet ezerféle módon szolgálja megélhetésünket és jólétünket. Az ökoszisztéma-szolgáltatások azok a fizikai javak és más, nem kézzelfogható előnyök, amelyekhez az ökológiai rendszerek „természetes vagy ember által befolyásolt működése során hozzájutunk”, mint például az ivóvíz, a tiszta levegő, az élelmiszerek, vagy akár a természethez kapcsolódó kulturális és spirituális feltöltődés lehetőségei.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások által biztosított előnyök és javak jelentik egy város élhetőségének, sőt akár „használhatóságának” alapját. A városok gyakran települtek ilyen szolgáltatás, például ivóvízforrás közelébe.

Részben nagyfokú változatosságuk miatt, részben amiért meglétüket természetesnek vesszük, nehéz az ökoszisztéma-szolgáltatások piaci értékét meghatározni, pedig jelentős gazdasági aspektusuk is van.

Teljes cikk:

https://qubit.hu/2023/08/22/a-fenntarthatosag-mar-edeskeves-vissza-kell-vaditani-varosainkat

és

https://qubit.hu/2023/08/05/elheto-e-egy-varos-ha-a-termeszet-helyett-csak-az-emberekre-szabjuk