A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fizikai kutatásokért ítélték a rangos díjat 2023-ban.
A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.
Megfigyelték az elektronok utazását
Magyar tudós vezetésével nézték meg Münchenben a kvantumfizika egyik legfurcsább jelenségét, az alagút-effektust.
A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része (10–18 másodperc). Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amiket eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.
Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65 esztendős francia Anne L’Huillier a Lundi Egyetem atomfizika-professzora. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai tanszékének vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundum időtartamú fényimpulzusokat.
Krausz Ferenc és kutatótársai 2015 óta szerepeltek a Nobel-díjra esélyesek listáján.
Az attoszekundumos fizika gyakorlati alkalmazása hívja életre attoszekundumos kémia tudományát, ami az elektronok lokalizáció alapján tud anyagokat tervezni, de biokémiában is alkalmazható szövetek molekuláris működéseinek azonosítására. Anne L’Huillier a sajtó kérdésére az új tudomány alkalmazásával elmondta, hogy az attoszekundumos lézerek például a félvezető iparban, mikrochipek gyártásában használják a gyakorlatban.
A 2022-es fizikai Nobel-díjat Alain Aspectnek, John F. Clausernek és Anton Zellingernek ítélték a kvantuminformációval kapcsolatos kutatásaikért. Aspect, Clauser és Zellinger három évtizede voltak esélyesek a díjra, ezért már „örökös jelöltként” emlegették őket.
2023-BAN EZ MÁSODIK MAGYAR NOBEL-DÍJ,
mint ismert hétfőn Karikó Katalin és Drew Weismann kapták az orvosi és élettani Nobelt, a koronavírus elleni vakcinák gyors kifejlesztését lehetővé tévő mRNS-technológia kifejlesztésért.
Teljes cikk:
Tovább