Beszélgetés Tótth Árpáddal, az észak-norvég régió egészségügyi hatóságánál dolgozó egészségügyi szakemberrel.
Norvégia és azon belül az egészségügyi rendszer koronavírus-járványra adott reakcióját rendkívül közelről, alapellátási ügyeleti orvosként első vonalból követi Tótth Árpád, az észak-norvég régió egészségügyi hatóságánál dolgozó egészségügyi szakember.
A sürgősségi alapellátásban fontos szerepet kap a kistérségi orvosi ügyelet, mely hasonló, de szakmai tartalmában, szolgáltatásaiban nem egyenlő a magyar háziorvosi ügyelettel, hanem magasabb szintű, többféle ellátást biztosító ügyeletről beszélünk. Norvégiában az alapellátásban – ez a gyakorlatban vagy a háziorvost jelenti, vagy a kistérségi orvosi ügyelet - a betegnek mindenképpen meg kell fordulnia, mielőtt kórházba kerülne.
Ez egy nagyon valós első védelmi funkció, ahol a sürgősséggel kórházba kerülő betegek legalább kétharmada meg is fordul. Az ügyeleti rendszer lelke a képzett és gyakorlott nővérek által biztosított telefonos tanácsadó és diszpécser szolgálat, de mi orvosok is sokszor telefonon adunk konzultációt. Egy gyakori, mindennapi példa: az aggódó szülők telefonálnak, mert a gyermekük lázas. Az esetek többségében semmi szükség azonnali orvosi vizsgálatra. A nővérek egy országosan egységes útmutatót, azaz protokollt használva először alaposan kikérdezik, majd – ha nem látnak veszélyhelyzetre utaló jelet, körülményt – tanáccsal látják el a szülőket: milyen gyógyszer adható, mikor és mennyi, hogyan fektessék, mire figyeljenek (öltözet, szoba hőmérséklete, etetés-itatás) – és persze, hogy mikor telefonáljanak vissza. Csak akkor kerül sor orvosi vizsgálatra, ha ezen tanácsok ellenére sem sikerül a lázat csillapítani, a gyermek állapotát javítani.
Ez a kistérségi orvosi ügyelet képezi most a koronavírus járvány frontvonalát is, hiszen a fertőzés korai stádiumában olyan tünetek jelentkeznek (láz, köhögés, hasfájás, izomfájdalmak) amelyek első vizsgálata és ellátása az alapellátáshoz tartozik.
Azt is fontos tudni, hogy az országnak a különböző katasztrófahelyzetek kezelésére részletes tervei vannak, ráadásul rendszeresen tartanak – a mi régiónkban kétévente – átfogó katasztrófavédelmi gyakorlatokat, minden hatóság és szervezet bevonásával. Tehát van gyakorlat és tapasztalat a vészhelyzetek kezelésére.
A koronavírus első, nagyon korai szakaszban, a helyzet értékelése és megítélése a kormány és a szakma részéről nem volt egyértelmű, de ahogy az események felgyorsultak, lényegében 48 óra alatt az ország bezárkózott, de úgy, hogy a létfontosságú szolgáltatások – egészségügy, szállítmányozás, élelmiszerellátás – működőképessége egy percre sem került veszélybe.
Nem volt kijárási tilalom, de mindenkit arra kértek, hogy csak a legszükségesebb mértékben tartózkodjon közös térben. Az idősek lehetőleg ne menjenek sehová, ha bármiben segítségre van szükségük, szóljanak az önkormányzatnak vagy a háziorvosuknak.
Példaértékű az a munka és erőfeszítés, amit a lakosság és a szakemberek tájékoztatásába fektettek. Lényegében a koronavírus megjelenésének pillanatában létrehoztak egy tájékoztató honlapot (a Népegészségügyi Intézet égisze alatt) itt tettek közzé minden adatot és információ a járvánnyal kapcsolatban.
A fertőzöttek száma megyékre lebontva is elérhető, így mindenki láthatja, hogy saját lakhelyén miként alakul a járvány lefolyása.
Emellett a szakmabeliek, az ellátók részére is számos, folyamatosan frissített útmutatót, protokollt közölnek – pl. a mintavétel mentéről, a kezelési stratégiákról.
A tesztelés terén az első időszakban, februárban a WHO ajánlásait követték, ez meg is látszott a fertőzés dinamikáján, folyamatosan nőtt a fertőzöttek száma.
A gyökeres változás a tesztelésben március közepétől, de leginkább április elejétől állt be: mindenkit tesztelnek, akinél csak a legcsekélyebb gyanú is felmerül a koronavírus fertőzést illetően.
A kezdeti nehézségeket követően meglepően gyorsan reagált a rendszer. A kistérségben pár nap alatt felállítottak egy párhuzamos orvosi ügyeletet, amely azóta is napi 12 órában működik, 9 és 21 óra között, és itt fogadják és vizsgálják meg az összes légúti panaszokkal jelentkező beteget. Emellett létrehoztak egy kistérségi telefonos infóvonalat, és minden, a koronavírussal kapcsolatos hívást ez fogad.
Egyértelmű volt, hogy az egyetlen bizonyítottan, évszázadok óta hatásos eszköz az érintkezések számának csökkentése. Vagyis az emberek mozgását a lehető legkisebb szintre kell szorítani: lezárni az országot, bezárni a közösségi intézményeket, a találkozások helyszíneit, és a munkahelyeken is szigorúan korlátozni kell a találkozásokat. Mindenki, aki el akarta kerülni a halálozások megugrását, ezt csinálta, mert ebben a nagyon bizonytalan, információhiányos időszakban ez volt az egyetlen releváns és a lakosság, valamint az orvosszakma felé is védhető, felvállalható lépés.
Megtanultuk, hogy az a legfontosabb, hogy minél hamarabb találjuk meg a fertőzötteket, különös tekintettel a tünetmentes vírushordozókra.
Február közepén kezdődött az a modellezési munka, amely az addig megismert adatok alapján felvázolta,
milyen forgatókönyvek várhatók a vírus terjedési sebességétől függően. Ez első körben a szakmai közönségnek volt transzparens, utána mindenkinek.
A teljes cikk itt olvasható:
Tovább