Orbán napja, aki a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusa, és a fagyosszentek közé tartozik.

281 éve 1739. 05. 25.

Szent Orbán napja (május 25.) jeles nap a szőlőtermesztők és így a borászok kalendáriumában. Sok időjárási megfigyelés, néphagyomány kapcsolódik a naphoz, és a katolikus szertartásokban is megtaláljuk emlékezetét.

A hagyományok szerint I. Orbán pápa, akit később szenté avattak, rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből kell elkészíteni. Ezért a későbbi ábrázolásokban kehellyel és szőlőfürttel láthatjuk Szent Orbánt. Innen már egyenes út vezetett ahhoz, hogy a szőlősgazdák, borászok, kádármesterek és a kocsmárosok patrónusa legyen.

A magyarországi hagyományokban is jelentős esemény ez a nap. Szokás Orbánt a negyedik fagyosszentek is nevezni.

Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek. A Nyitra menti falvakban körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg. Topolyán Orbán tiszteletére a nagyobb szőlősökben szobrot állítottak, volt, ahol fatörzsből vagy szalmából készítették. Jó idő esetén egész nap óbort ittak, és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták, dicsérték. Rossz idő esetén szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, a szalma vagy fa Orbán-jelképet elégették (Borus 1981: 53).