Szobrot avattak Stéberl Andrásnak (1888-1948), ki a gyulai nagyüzemi kolbászgyártás elindítója és felvirágoztatója volt.

Az általa alkotott páros gyulai kolbász – amely napjainkban hungarikum – 1935-ben a brüsszeli világkiállításon arany diplomát nyert.

A hagyomány az alap, amelyre építeni kell. Gyulán ez az alap a stéberli életmű, hiszen a békési város részben ma is az általa alkotott kolbászról nevezetes.

Stéberl András 1888. szeptember 26-án az akkori Pozsony vármegyei Bazinban született, 1912-ben érkezett Gyulára. Egy kolbászgyártó üzemben helyezkedett el, ahol kisüzemi módszerekkel gyártották a kolbászféleségeket. Kitanulta a kolbászgyártás fortélyait, majd összekötötte külföldön szerzett tapasztalataival, e tudás birtokában indította el a gyulai kolbász és számos más húsipari termék üzemszerű gyártását. 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon páros gyulai kolbásza – amely napjainkban hungarikum – arany diplomát nyert. A Stéberl-cég 1923-tól rendszeresen kiállított a budapesti vásárokon, 1924-től már a tengerentúlra és más földrészekre is exportált termékeiből. 1948. március 26-án államosították a gyárat, a család vagyon nélkül maradt. Az üzem új vezetői Stéberl András munkájára nem tartottak igényt, ez a tragikus csapás megrövidítette az életét. 1948. május 26-án, 59 éves korában meghalt szívrohamban.

A teljes cikk itt olvasható:

https://www.agroinform.hu/gazdaelet/ismerjuk-meg-a-gyulai-kolbasz-megalkotojat-de-vajon-el-meg-az-egykori-recept-44823-001?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=44823