2015 és 2019 között több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett – mondta az InfoRádiónak a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus. Pomogyi Piroska szerint súlyos ökológiai következményei lehetnek a folyamatnak.

„Építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltik föl, ami erősen rákkeltő,

nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye.” Pedig a Balaton élete szempontjából súlyos következményekkel kell számolni – hívta föl a figyelmet.

A hidrobiológus kiemelte: a kulcsfogalom, hogy a Balaton egy igen sekély tó, különösen a déli oldala, szemben az északi parttal, ahol hegyek határolják a tavat, ezért a földrajzi okok miatt az a része mélyebb, de az átlagmélysége így is csupán 3 méter. A sekély tavaknál pedig a parti növényöveknek, mint például a nádasoknak, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a kívülről érkező terheléseket, köztük például a tápanyagterhelést – lásd mondjuk műtrágya – visszafogják a nyílt víztől, megóvva attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség.

„Ez a pufferzóna szerep megvédi magát a tavat”

– hangsúlyozta Pomogyi Piroska.

Teljes cikk:

https://infostart.hu/eletmod/2021/08/10/sulyos-figyelmeztetes-erkezett-a-balatonnal-kapcsolatban

és több itt olvasható

https://balatonkornyeke.hu/bekemenyitett-a-fougyeszseg-vademeles-a-balatonakali-nadirtas-ugyeben/