A választás egyik legfontosabb alapvetése az egy voks egy szavazó elve, amely azt jelenti, hogy a választáson minden szavazat ugyanannyit ér a választás eredményét, a kiosztott mandátumokat tekintve - függetlenül attól, hogy faluban vagy nagyvárosban szavaz az ember.
Ezt az elvet természetesen több olyan körülmény is befolyásolja, amelyet nem lehet kizárni, így például a területi részvételi különbségek: ahol kevesebben mennek el szavazni, ott kevesebből, ahol többen, ott több szavazatból lesz egy-egy képviselői mandátum.
Jelenleg azonban összesen 17 választókerület van, ahol vagy túl kevesen, vagy túl sokan fognak szavazni egészen egyszerűen a választókerületük népsűrűsége miatt. A legaránytalanabb a helyzet Pest megye 5. választókerületében (székhely: Dunakeszi), ahol több mint 33 százalékos az eltérés az országos átlagtól. Budakeszi (Pest 02) a második, ott 28 százalékkal többen szavaznak majd, mint az átlag.
A 106 magyarországi választókerület határait a választási törvény szerint arányosan kell kialakítani, azaz nagyjából minden választókerületben azonos számú választónak kell lennie. A törvény szövege szerint az elfogadható eltérés az átlagtól +/- 15 százalék a határok meghúzásának pillanatában, és módosítani kell a kerülethatárokon, ha az eltérés átlépi a 20 százalékot.
Amikor a Fidesz-KDNP 2011 és 2013 között átalakította a választási rendszert, és a többi között 176 egyéni körzetből 106-ot csinált, az új választókerületi határok még megfeleltek a törvényi kritériumnak, ám ez nem tartott sokáig.
A 2014-es választásokon 1, a 2018-as választásokon 13 választókerületben volt nagyobb az eltérés a megengedett átlagtól. A törvényhozó azóta sem orvosolta a helyzetet, így az áprilisi választásokon már 17 választókerület lesz aránytalanul népes vagy éppen ellenkezőleg, ritkábban lakott.
A 17-ből ráadásul 7 darab azt a húsz százalékos határt is átlépi, amelynél a törvény már kifejezetten előírja, hogy rendezni kell a kerülethatárokat.
Az, hogy a 2010-ben meghúzott határok nem sokáig tudják tartani az arányosság elvét, már a legelején nyilvánvaló volt: miközben a ritkán lakott választókerületekben tovább fogyott a népesség az országos trendnek megfelelően, a Pest megyébe irányuló belső vándorlás csak felgyorsult, Budapestről ki-, vidékről pedig elköltöznek az emberek. A választói sűrűséget mutató térképen jól látható, hogy Budapest közepe olyan elhagyatott, mint Tolna megye.
Pest megye 12 választókerületéből nyolc a törvényi szabályozás szerint túlnépesedett, míg a Tolna megyei vagy a belbudapesti választókerületek aránytalanul kevés választóval bírnak, de ugyanúgy egy-egy képviselői mandátumról döntenek.
Teljes cikk itt olvasható:
Tovább