Létezik-e extraprofit - ha nincs, miért adóztatjuk, ha van, miért nem azt adóztatjuk?
A Kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget(profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született. A GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten (TEÁOR 4 számjegy) hogyan alakultak a profitok különböző vetítési alapok mellett. Ez alapján meglepő következtetések adódnak arra, hogy hol is képződnek „extra profitok”. Az első mutató az árbevétel arányos adózott eredmény, amely szerint a szakágazatok átlagosan 8,5%-os eredményt értek el, illetve, ha csak a nyereséges szakágazatokat vizsgáljuk, akkor 9,5% a mutató értéke. Az 581 szakágazat közül 189 esetében átlag feletti a mutató értéke (tehát extraprofit képződik). Sőt, 28 szakágazat estében az átlag kétszeresét meghaladó az érték.
A legnyereségesebb ágazatok 30% feletti eredményt értek el! Ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból. A nagyobb szakágazatok közül az út és vasútépítés (46,4%), a cementgyártás (41,8%), a gyógyszergyártás (40,7%), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2%) és a jogi tevékenység (33,1%) tartozik ide. De kimagasló a kavics, homok és agyagbányászat (27,4%) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját 2 (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7%).
Teljes cikk itt olvasható:
Tovább