Ha így haladunk tovább, a végnapjait élő magyar málna néhány év alatt teljesen eltűnhet a piacról. Mára alig több mint 100 hektárnyi ültetvényen termesztik itthon a gyümölcsöt, a legtöbb málnás Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az export kimutathatatlan, miközben több száz tonnás behozatalról beszélünk éves szinten.

 A világ málnatermelésének jelentős része az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban és Szerbiában folyik – mondta az Indexnek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hozzátette: kézimunkaerő-igényes kultúra, az előállítása drága.

A telepítés tőkeigénye nagyon magas, akárcsak az éves forgótőkeigény, főleg a zöldmunkák és a betakarítás idején. Ezért fontos, hogy az egységnyi területről előállítható termés mennyisége és minősége magas legyen.

A FruitVeB elnökét azzal a kérdéssel kerestük meg, miért tűnik el szinte teljesen a málna Magyarországról, bár a többi bogyós gyümölcs sincs sokkal jobb helyzetben az utóbbi években.

A szakember szerint a magyarországi málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulása alapvetően három tényezőre vezethető vissza.

AZ ELSŐ EGYÉRTELMŰEN A KLIMATIKUS VISZONYOK ÁTALAKULÁSA. A HAZAI KLÍMA AZ ELMÚLT 15-20 ÉVBEN SZÁRAZABBRA ÉS MELEGEBBRE FORDULT, MÁRPEDIG A MÁLNA NEM BÍRJA EZT A KLÍMÁT, ILYEN HŐ- ÉS UV-TERHELÉS MELLETT NEM ÁLLÍTHATÓK ELŐ A GAZDASÁGOS TERMELÉST BIZTOSÍTHATÓ HOZAMOK, ILLETVE A MINŐSÉG SEM UGYANOLYAN, MINT KORÁBBAN.

A másik fő ok a munkaerőhiány. A málna ugyanis iszonyatosan munkaerő-igényes kultúránk. Éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek 75 százaléka a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel. Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy a munkavállalók bérét és annak járulékait miként lehet kigazdálkodni, ha lehet egyáltalán.

Az erősebb versenytársak jelenléte is egyre inkább a kedvét szegi azoknak, akik málnatermesztéssel szeretnének foglalkozni. Mind Szerbia, mind Lengyelország mára sokkal nagyobb málnatermesztővé nőtte ki magát. 

 Gazdasági előnyüket a szerbek a ma még kedvezőbb klímájuknak, a szerbek pedig az olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik. Mindezek birtokában ma mindkét országban jóval olcsóbban tudnak málnát előállítani, mint a magyar termelők, és ebben a versenyhelyzetben legfeljebb vergődni lehet, előrehaladni aligha. 

 Nógrád, Baranya, Zala

Természetesen van még magyarországi málnatermesztés, de csak elenyésző területen. A 2022-es adatok szerint 101 hektárnyi ültetvényen termesztettek málnát. A legtöbb málnás Nógrád, Baranya és Zala megyében található.

 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN JELENTŐS MODERNIZÁCIÓS FEJLESZTÉST NAGYKANIZSA TÉRSÉGÉBEN HAJTOTTAK VÉGRE AZ ORSZÁGBAN.

 A legfontosabb kihívás a málnatermesztők részére a rendkívül magas munkaerőigény, amelyet a kultúra művelése igényel. A málna zöldmunkája, fűzése és a betakarítás jelentős szezonális munkaerőt igényel. Rendkívül magas szedési költségek mellett kell gazdálkodni. 

Teljes cikk:

https://index.hu/gazdasag/2023/01/17/mezogazdasag-magyar-malna-fruitveb-klimavaltozas-verseny/