De mi fán is teremnek ezek, az elterjedt nevükön üzemanyagcellás (hivatalos nevükön tüzelőanyag-cellás), hidrogénhajtású autók? Talán már ez elején érdemes tisztázni, hogy valójában ezek is elektromos hajtású autók, azzal a különbséggel, hogy a hajtó elektromotor nem egy akkumulátorból, hanem üzemanyagcellából kapja az áramot.

A több mint ötven éves múltra visszatekintő üzemanyagcella zseniális szerkezet. Arra képes, hogy folyékony vagy gáz állapotú tüzelőanyagból levegő felhasználásával, égés és lángképződés nélkül állítson elő áramot. Ezért is alkalmazták elsőként űrhajókon. Bár létezik metil-alkohollal, vagy más folyékony tüzelőanyaggal működő típus, káros-anyagok kibocsátásától mentes működése miatt autók hajtására kizárólag hidrogénnel táplált üzemanyagcellákat alkalmaznak.

Működése nagy vonalakban a következő: az üzemanyagcellába körülbelül környezeti nyomáson hidrogéngázt vezetnek, ami egy platinaötvözettel bevont, negatív elektródára érkezik. A katalizátorként működő platinaötvözet arra kényszeríti a hidrogént, hogy leadja a negatív töltésű elektronját, ami az elektródán keresztül megindul a fogyasztó, jelen esetben az elektromotor felé. A pozitív töltésű hidrogén ion áthalad egy speciális (ionáteresztő) membránon, és megérkezik a szintén katalizátorral bevont pozitív elektródához, amelynek a másik oldalára körülbelül 1,7-2 bar nyomással levegőt fújatnak. A pozitív töltésű hidrogén ion itt egyesül a levegő oxigénjével és eközben felveszi a pozitív elektródán a fogyasztótól érkező elektronokat (az áram nem más, mint elektronok áramlása). A hidrogén és az oxigén egyesülésekor vízpára keletkezik, ami a kipufogócsövön keresztül távozik. De semmi más ezen kívül!

Teljes cikk:

https://totalcar.hu/magazin/technika/2021/05/11/hidrogenhajtas/