Minden ami fontos

A térbeli igazságtalanság legtipikusabb formája a szegregáció vagy a gettósítás, ami Marcuse szerint akkor történik meg, amikor bármely csoportot akaratán kívüli korlátozott térbe kényszerítenek. A szerző szerint ezek a társadalmi igazságtalanság térbeli aspektusai, ahol nem elegendők azok a beavatkozások, amik megelégszenek a „gettócsinosítással” (ami annyit tesz, hogy például a házakat felújítják, de a gettót nem számolják fel): a helyzet kezeléséhez azokat a strukturális akadályokat is fel kell számolni, amik az eredendő igazságtalanságot, tehát a gettó kialakulását okozzák. A térbeli igazságtalanság másik tipikus példája a méltánytalan és egyenlőtlen térbeli erőforrás-elosztás, amire az európai városok helyzetéről szóló jelentés is rámutat: míg a munkahelyek és az emberek a magas jövedelmű városokba költöznek, így a nagyvárosi régiók növekednek, a peremterületek és a távoli régiók lakossága egyre fogy.  

Növekvő egyenlőtlenség Európában

A keleti blokk uniós csatlakozása előtt az EU 15 országában csökkenőben voltak a regionális egyenlőtlenségek. Mire azonban 2013-ra befejeződött a bővülés, az unió területe megduplázódott ugyan, gazdasági teljesítménye és a jövedelmek között fennálló regionális különbségek viszont szélsőségesebbé váltak, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban – állítják Ali Madanipour, a Newcastle University professzora és szerzőtársai A területi igazságosság fogalma és az Európai Unió területi kohéziója című tanulmányukban. Az Európai Unióban a regionális egyenlőtlenségek kezelésének legfőbb eszköze a kohéziós politika, ami a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra összpontosítva járul hozzá az európai szociális modell megvalósulásához: a modell a leszakadó és a társadalomból kirekesztett rétegek befogadásval látja megvalósíthatónak Európa gazdasági versenyképességének fenntarthatóságát. 

A Kohéziós Alap, ami azokat az országokat támogatja, ahol a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy főre jutó értéke nem éri el az Európai Unió átlagának 90 százalékát, a 2014–2020‑as uniós költségvetésben 21,9 milliárd eurót juttatott Magyarországnak – ezt az összeget az ország közösen kezeli az Európai Bizottsággal. Ez az a pénz, amit a köznyelv uniós forrásnak hív; amiből az óvodák és iskolák épülnek-szépülnek, amiből a polgármester letérkövezteti a kisváros főterét, amiből templomok százait újítják fel, és amiből a korrupt politikusok gazdagodnak. Ahhoz, hogy a pénz lehívható legyen, az unióval kell egyeztetni a főbb irányokat, de a tagországok a pályázati kiírások részleteiben és a benne szereplő feltételekket és elvárásokat tekintve már nagy szabadságot élveznek.  

Korábban a helyiek döntötték el, legyen-e templomfelújítás a faluban 

A LEADER program (Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért) 1991 óta része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, magyar viszonyok között pedig a helyi szinten megvalósuló tervezés egyik ritka példája. A LEADER 2001-ben, egy kísérleti programmal indult azzal a céllal, hogy a vidék fejlesztésére szánt uniós forrásoknak legalább egy részét ne egymástól elkülönült területeken (mezőgazdasági fejlesztés, falufejlesztés, kulturális fejlesztés, vállalkozásfejlesztés stb.) és ne a helyi társadalom megkérdezése nélkül, hanem a helyi politikai, gazdasági szereplők és civil szervezetek bevonásával használják fel. Organikusan egymáshoz kapcsolódó, egy-egy tájat lefedő településcsoportok alkotják a mintegy 100 LEADER térséget, amelyek bár nagy mozgásteret kaptak fejlesztési stratégiájuk összeállításához „de fürdőt például nem álmodhattak, mert – az egyes ciklusokban más-más tartalommal –, alapvetően kisléptékű fejlesztésekre lehetett támogatást kérni, például a mikrovállalkozások, a helyi turizmus fejlesztésére, kisebb sportlétesítményekre vagy fiatalok letelepítésére” – mondja Kovács Katalin, a tematikus szám egyik szerkesztője, a Beavatkozás és ellenállás: intézményi környezet és helyi autonómia a LEADER-ben. Összehasonlító elemzés című tanulmány egyik szerzője. 

Teljes cikk:

https://qubit.hu/2022/02/01/magyarorszagon-a-leszakado-falvakat-es-tersegeket-sujtja-leginkabb-a-terbeli-igazsagtalansag

Tanulmány:

https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3390

és

https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/issue/view/451