Hírek

2022. februárban és a tavasz folyamán az Egyesült Államok, az Európai Unió és tíz további nyugati és ázsiai ország példátlanul kemény szankciókat és korlátozásokat hozottOroszország ellen, egyebek mellett zárolták a jegybank tartalékát, levágták az orosz államot és a legtöbb orosz bankot a nemzetközi pénzügyi rendszerről, erősen visszafogták fontos ipari termékek és technológiák oroszországi exportját, és külföldi vállalatok százai kényszerültek elhagyni az országot. 

A példátlanul kemény pénzügyi szankciók nem vitték csődbe Oroszországot, a reálgazdasági károk pedig rövid távon nem olyan súlyosak, hogy ellehetetlenítsék az ukrajnai háborúzást. Eközben az orosz ellenlépések miatt Európa és az Európán kívüli világ is komoly pénzügyi, gazdasági, és egyes esetekben politikai árat fizet a szankciókért, ami erősen árnyalja a gazdasági háború hasznát.

A szankciók hiába nem hoztak összeomlást, – az Ukrajnának való nyugati fegyverszállításokkal és az ukrán fegyveres erők minden előrejelzést meghazudtoló felkészültségével együtt – fontos szerepet játszanak az orosz offenzíva megakadásában, az orosz ipar elsorvasztásában és Moszkva geopolitikai és geoökonómiai befolyásának csökkentésében, továbbá az ország hosszabb távú gazdasági leszakadását is előrevetítik.

A háború finanszírozása az már a nyár végén elkezdett problémássá válni, az orosz finanszírozási helyzeten pedig a “részleges mozgósítás” okozta kivándorlás és az olajipari szankciók jövő évi életbe lépése is rontani fog.

Összeomlásra számítottak, nem jött be

Bár az orosz erőd falait áttörték, Moszkva eddig nem omlott össze, és nem adta meg magát. A tőkekorlátozások és kamatemelések megakadályozták a pénzügyi válságot és a rubel összeomlását. Az első időszak csökkenése után az orosz olajexport Kína, India és más ázsiai országok növekvő vásárlásai következtében helyreállt. A fontosabb orosz tartományokban a munkanélküliség menedzselhető szinten maradt. A távlati kilátások hosszú stagnálásról szólnak, de a katasztrofális összeomlás elmaradt – jellemezte a helyzetet Nicholas Mulder, a Cornell Egyetem tanára egy szeptember végi cikkében. 

Az ezekből fakadó kezdeti pánikot azonban relatíve gyors konszolidáció követte: a New York Timesnak amerikai szakértők és név nélkül nyilatkozó kormányzati források már a nyár elején arról beszéltek, hogy a szankciók nem érték el a céljukat, és nem tudtak rövid távon számottevő kárt tenni az orosz gazdaságban, a Bloomberg kormányzati forrásai pedig azon lamentáltak, nem számítottak rá, hogy Amerikában és Európában is igen súlyos gazdasági árat kell fizetni szankciós politikáért. 

A Yale Egyetem kutatócsoportja egy nyári elemzésükben közvetett jelek alapján próbálta megítélni az orosz gazdaság helyzetét, és lesújtó képről számolt be: szerintük a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal csökkent, a fontosabb ipari szektorokban 10-50 százalékos termelésvisszaesést mértek, az import összeomlott, a hitelezés és a piaci pénzbőség érzékelhetően visszaesett, az oroszok befolyása megrogyott a stratégiai nyersanyagok globális piacain, a kormány pedig csupán a korábbi energiabevételek adta tartalékból finanszírozott drámai, de hosszabb távon fenntarthatatlan költségvetési és monetáris intervencióval tudta fenntartani a gazdasági normalitás látszatát.

A távlati kilátásokat erősen rontja, hogy az orosz piacot elhagyó külföldi vállalatok eddig a GDP 40 százalékát állították elő. Ezek közül sokat helyi oligarchák vettek át a kivonulás után, de az minimum kérdéses, hogy a helyi erők hosszú távon képesek lesznek olyan versenyképesen üzemeltetni a megörökölt vállalatokat, mint a nyugati multik. Ez már csak azért is valószínűtlen, mert a nyugati exportkorlátozások – amelyekben az EU és az Egyesült Államok mellett a három nagy ázsiai elektronikai gyártó, Dél-Korea, Tajvan és Japán is részt vesz– elvágták a külföldi technológiától és alkatrészektől az orosz ipart. Az import a háborút – és a szankciók kivetését – követő első, zavaros időszak óta nőni kezdett, és a kereskedelmi adatok alapján Kína, Törökország és Belarusz is hathatós segítséget nyújt a nyugati exportkorlátozások hatásainak enyhítésében. 

A teljes cikk itt olvasható:

https://g7.hu/vilag/20221009/tenyleg-hatastalanok-az-oroszorszagra-kivetett-szankciok/

és

https://www.foreignaffairs.com/russian-federation/collateral-damage-long-economic-war